d3meeples

...avagy hogyan lepték el lakásunkat kisebb-nagyobb méretű, mindenféle feliratú, borítójú dobozkák... Facebookon: https://www.facebook.com/d3meeples/

[1]  Prev «  1 , 2 , 3 , 4 , 5  Next »  [25]

Recommend
15 
 Thumb up
 tip
 Hide

Micro Robots (videó)

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
A Micro Robotsról már írtam korábban ITT, de most készítettem egy videót is róla. Az iskolában sokszor jött már jól ez a kis játék.

Twitter Facebook
3 Comments
Thu Oct 6, 2016 12:54 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
25 
 Thumb up
 tip
 Hide

VIKINGDOMS

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb

Egészen nyugodt szívvel jelenthetem ki, hogy Dorsonczky József a kedvenc magyar játéktervezőm. Játékai elegánsak, szórakoztatóak és igen gondolkodtatóak. Olyan nincs, hogy engem nem érdekel egy játék, ami az ő fejéből pattan ki.



A korai játékai (Pure Halloween, Six MaKing) teljes egészében absztrakt stratégiai játéknak mondhatók, viszont az újabbak, a Sponsio és a Vikingdoms, már egyértelműen kilépnek ebből a kategóriából. Természetesen mind a kettőt gyorsan megszerettem, bár még egyikkel sem játszottunk annyit, hogy nagyon kiismerjük őket, de a Vikingdomsról nagyon szerettem volna videót készíteni, és erre most nyílt alkalmam. Remélem, lesz türelmetek végignézni ezt a tőlem szokatlan hosszúságot, mert ha én nem is, a játék nagyon megérdemli.

Twitter Facebook
2 Comments
Tue Oct 4, 2016 6:06 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
12 
 Thumb up
 tip
 Hide

Fekete lyuk

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
Sikerült lopnom pár percet a videózásra. Erre a két játékra itt BGG-n leltem rá, de csak az egyik van listázva, a szabályuk együtt volt a listázott játék fájljai között. Kár, hogy pont a második (Mainship) nincs itt fent, szerintem az az érdekesebb.

Aki szereti az ilyen jellegű játékokat, azoknak megéri kipróbálni őket.

Black Hole: Escape





Twitter Facebook
0 Comments
Tue Oct 4, 2016 7:12 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
14 
 Thumb up
 tip
 Hide

Egyéni vagy társas rejtvény?

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
Az egyik játék fórumát olvasgatva láttam, hogy felvetődött a kérdés, egyfős szabály létezik-e az adott társashoz. A szerző maga válaszolt, miszerint nem nagyon gondolkodott ilyesmin, hiszen akkor tulajdonképpen egy rejtvényről beszélnénk.

A társ nélkül játszott társasjáték nyilván mindig egy kicsit speciális eset. Igen, mondhatjuk azt, hogy az egy megfejtendő rejtvény, egy olyan logikai feladvány, amelyben az előre meghatározott körülményekre, vagy a véletlenszerű (még ha erre állandó algoritmus is van) változásokra kell felkészülni. Sok szabályban próbálkoznak az élő játékos szimulálásával, de ezekhez gyakran olyan bonyolult plusz rendszer tartozik, amelybe egyrészt sok energiát kell belefektetni (felhasználóként is), másrészt nem lesz igazán gördülékeny a játékmenet. Kedvenc ellenpéldám a Lewis & Clark, ahol minden körünk végén lép egyet az “ellenfél” és kész, ennyi (jójó a setupnál fel kell rakni még néhány tokent).

Most a tréfa kedvéért ne vessük össze a játékélményt a társas- és a szólójáték között (pedig csak ez számít igazán ). Nézzük pusztán a gondolkodás részét!

Ezen belül muszáj elkülöníteni azokat a játékokat, amelyekből mindenféle véletlenszerűség hiányzik, és azokat, amelyekben nem áll a rendelkezésünkre minden információ. Az előbbiek klasszikus értelemben vett logikai feladványok, amelyekben egy jó stratégiával előbb-utóbb eljutunk a megoldáshoz (a módszereinktől és a képességeinktől függően), vagy a minél nagyobb pontszámhoz (pl. Caverna). Ezekben elvileg elvárható, hogy minden próbálkozás sikeresebb legyen az előzőnél, kivéve, ha kimondottan kísérleti jelleggel, más utakat, stratégiákat akarunk alkalmazni, amikről utólag kiderülhet, hogy kevésbé voltak gyümölcsözőek.

Azokban a játékokban viszont, ahol számos véletlenszerűség (pl. kocka, kártya-, lapkasorrend) fontos része a mechanikáknak, jelentősen módosulhat a sikeresség a különböző próbálkozások során. Nem garantált, hogy egy esetleges “jobb” játékkal valóban jobb eredmény születik. Ugyanakkor pont ez az előnye is, hiszen pusztán a kedvezőbb lapjárásnak köszönhetően magasabb pontszám érhető el, így úgymond minden alkalommal próbára tehetjük a szerencsénket.

Biztosan sokan szeretik az ilyen jellegű elfoglaltságokat, és míg az eredendően is logikai feladványnak készült játékokat (pl. sudoku, rush hour) szeretem, a társasjátékokból nem igazán (azt nem merném kijelenteni, hogy egyáltalán nem) érdekelnek a szóló variánsok. Azért nem, mert ha még a játékélményt (ami a legfontosabb ) ki is veszem a képletből, akkor is legtöbbször gyökeresen más gondolkodást igényel a társakkal történő játék. Azért, mert a gondolkodó hús-vér ember nem csak egy újabb véletlenszerű elem, hanem jobb esetben tervei, céljai vannak, amelyek hol könnyebben, hol nehezebben kiszámíthatók. Ezek gyakran még a kevés interakcióval bíró játékmeneteket is jelentősen befolyásolják, és amikor “párhuzamos pasziánszozásról” beszélünk, akkor is, ha más nem, az aktuális állás (pl. időzítés, mennyi kör lehet még hátra a játékból) miatt figyelni kell a társak tevékenységét.

Persze megcsalhatnak minket a sejtéseink. Nem feltétlenül a legtöbb pontot hozó lépés a legjobb, hiszen valamelyik ellenfelünket pont azzal a mozdulattal hozhatjuk előnyösebb helyzetbe. Csakhogy két ember számára nem mindig ugyanaz a lépés tűnik a leglogikusabbnak, és hiába vagyunk biztosak, hogy a másik azt fogja lépni, meglephet minket. Ez ennek a legnagyobb varázsa. Megpróbálunk felkészülni bizonyos helyzetekre, miközben ott van a bizonytalanság, hogy akár teljesen másképpen is alakulhat az egész.

De vajon ez nem ugyanúgy egy rejtvény, amit igyekszünk a lehető legjobban megoldani?
Twitter Facebook
5 Comments
Wed Sep 21, 2016 1:54 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
23 
 Thumb up
 tip
 Hide

Tanulni jó!

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
Szabályt sokféleképpen lehet tanulni, elsajátíthatjuk önerőből, szabálykönyvből, vagy mások ismertetéséből (személyesen vagy videó által). Egyszerűbb játékoknál működhet még az is, hogy csak nézem, ahogy mások játszanak, és abból következtetem ki, mik a keretei az adott társasnak.

Mivel otthon minden szabályt én tanulok, ismertetek, volt már dolgom néhánnyal. Azt hiszem, hogy egy ilyet megírni külön tudomány. Nem ért mindenki hozzá. Sokszor maguk a játéktervezők sem. Aztán valamelyik vagy el tudja ezt fogadni, és másra bízza az ilyen jellegű munkát, vagy foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ez is az ő kompetenciája, ami miatt sajnos igencsak meg tudja nehezíteni a felhasználók életét.

A legutóbb tanult kicsit összetettebb játék szabályait 4 helyről próbáltam összeszedni. A szabálykönyv nem tűnt rossznak, de az első játszma 5. percében felmerült néhány kérdés, amire semmiféle utalást nem találtam. Megnéztem egy videót, ami ugyan nagyon hasznos volt, de a FAQ-ra is szükség volt végül. Szerencsére a továbbra is fennálló kérdésekre maga a szerző válaszolgat (néha hibásan), de ő elég gyakran megjegyzi, hogy a végleges játékkal igazából ő már nem játszott, lehetnek változások. Öööö, oké.
Szerintem ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a társasjátékozás iránt igazán elkötelezettek között sem biztos, hogy mindenki hajlandó ennyi időt és energiát befektetni magába a tanulásba. És bár én hajlandó vagyok, eléggé demotiváló egy idő után.

De igazából nem a rossz szabálykönyveket akarom szapulni most, hanem inkább arról írnék, hogy miért más a játékélmény, ha én tanulom a szabályt.

Először is, szerintem a szabálykönyv elolvasását nem helyettesíti semmi sem. Jobb esetben abban minden információ benne van, legfeljebb a struktúra, a megfogalmazások milyensége kérdéses. Persze ebben is nagyon különbözőek vagyunk, van, ami egyeseknek logikus felépítésűnek tűnik, másoknak meg nem az igazi abban a formában. (Az egyik szerző pont ezzel védekezett, hogy hát nem mindenkinek lehet ugyanolyan jó a szabálykönyv. Ez igaz is, de a hiányzó információk pont ugyanannyira nem állnak az olvasók rendelkezésére, így kicsit gyenge védekezésnek éreztem.)

Mire megtanulom egy játék szabályrendszerét olyan szinten, hogy másoknak is el tudom mondani, az esetek többségében már elég sokat foglalkoztam az adott társassal. Talán bizonyos összefüggések máris összeállnak a fejemben. Vagy pl. a mechanikai, tematikai elemek közötti kapcsolat érthetőbbé, elfogadhatóbbá válik. Ráadásul gyakran már közben kialakul valami érzelmi ráhangolódás, és a legjobb, amikor az a fajta izgatottság hatalmasodik el rajtam, hogy “gyerünk, játsszuk már minél előbb”!!!

Azért vannak hátrányok is. Ha egy összetettebb, adminisztratívabb játékban minden rendezés és még a játékostársak körének felügyelete is ránk hárul, akkor az egyrészt fárasztó lehet, másrészt pont a saját lépéseinkre tudunk kevésbé koncentrálni.
Már többször gondoltam arra, hogy egyszer egy olyan játéknál, amit még a társaságból senki sem ismer, ki kellene próbálni, hogy mindenki egyénileg megtanulja a szabályokat, és amikor találkozunk, akkor mindenféle megbeszélés nélkül kezdhetjük is. Aztán közben úgyis kiderül, ki mit értelmezett jól/rosszul. Szerintem érdekes kísérlet lenne.

A szabálytanítás egyébként elég felelősségteljes dolog szerintem. Aki erre vállalkozik, az segítheti, de meg is nehezítheti a tanulási folyamatot, hangulatilag előkészítheti, de le is rombolhatja az egészet, és persze alapvető kérdés, hogy pontos és hibátlan-e az ismertetés, mert bizony az ilyesmin gyorsan el tud csúszni az egész. Olyan esetben, amikor már legalább néhányszor játszott társast mutatunk meg másoknak, könnyebb a dolgunk, de amikor nekünk is az első alkalom lesz… Nos, igényel némi extra előkészületet, hogy minimálisra csökkentsük a hibázás esélyét.

Én szeretek szabályt tanulni, vannak időszakok, amikor ez gyorsan, könnyen megy. Gyakran a tömegközlekedési járműveken bújom az új kiszemelt leírását. Aztán van, amikor telítődöm, és inkább csak egyszerű játékokkal foglalkozom, mert nincs kapacitásom a hosszabb, többnyire angol nyelvű szabálykönyvek értelmezésére. Apropó angol… Szerintem egészen sokat fejlődött az angol szövegértésem a társasjátékok miatt.
Twitter Facebook
3 Comments
Wed Sep 14, 2016 4:15 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
18 
 Thumb up
 tip
 Hide

Rossz, vagy csak nem tetszik?

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
Bizonyos időközönként eszembe jut, hogy vajon azok a játéktervezők, akik aktívak BGG-n hogyan élik meg a játékaik sikereit, sikertelenségeit, de leginkább az egyéni értékeléseket, kommenteket. Kíváncsi vagyok, hogy az értékelőkben vajon felmerül-e, hogy milyen érzés lehet a saját maguk által megfogalmazott kritika a másik oldalról tekintve. Én néha beleolvasgatok egy-egy játéknál a hozzászólásokba, és igazából elég fontosnak is tartom őket, mert az odahányt számokkal túl sokat nem lehet kezdeni, főleg, ha valaki úgy dönt, nem veszi figyelembe a BGG ajánlásait.

A pontozások és a hozzászólások egy részénél nem teljesen világos, hogy csak polgárpukkasztásból olyan a megfogalmazás (illetve pontozás), amilyen, vagy a hozzászóló őszintén így érez. Félreértés ne essék, nem kell csak azért másképpen gondolni, mert az alkotónak rossz érzés lehet, de a mondanivalót bizony érdemes kulturált formába önteni, illetve a szenzációhajhász megfogalmazásokat jobb kerülni. Úgy érzem, sokan azt nem realizálják, hogy attól, hogy nekik nem tetszik valami, az még nem lesz automatikusan rossz játék. Ez videóbemutatóknál is előfordul, bár ott végül is legalább nézettségnövelésként funkcionálhat.

Az is érdekes jelenség, amikor egy gyerekjátékra alacsony pontszámot ad valaki, csak azért, mert a kedvenc hevijurójához képest semmiség. Azt valahogy illene feldolgozni, hogy két nagyon más kategóriájú, súlyú játék lehet ugyanolyan jó a saját közegében, még ha egy másik környezetbe áthelyezve valóban durván alul- vagy éppen felülértékelhető.

Én alapvetően elég jóhiszemű ember vagyok. Pl. nem feltételezem, hogy valaki szándékosan rossz játékot szeretne tervezni. Azt persze tudom, hogy vannak olyanok, akik minimális munkával, fejlesztéssel, neadjisten némi ötletátemeléssel, vagy brand, divathullám kihasználásával nagyot szeretnének kaszálni, de most ezeket kicsit tegyük félre. Szóval valami miatt abban bízom, hogy mindenki a legjobbat szeretné kihozni a saját ötletéből. Mondjuk mivel a legjobb nem létezik, mert 2 ember is tízféleképpen valósítaná ezt meg, előbb-utóbb kialakul egy irány, amit működőképesnek, élvezetesnek, jónak nyilvánítanak a bennfentesek. Sőt, egyszer csak rámondják, hogy most már ez így végleges.
Lépjünk valamennyit térben és időben, hopp, itt van az asztalon a játék, és mi játszunk vele. És itt bizony egy elég összetett folyamat játszódik le, mert a mechanikák, a téma, a külső megjelenés, a szabálytanulás, a játékostársak, és még számos olyan tényező van hatással az összképre (pl. egy hosszú, fárasztó nap utáni lelkiállapot), amelyeket biztosan senki sem gondol végig. Talán nem is kell, hiszen miért kellene mindent agyonelemezni? Van olyan társas, ami csak úgy simán nem tetszik, amit többet látni sem akarunk, sőt, amire haragszunk, mert elrabolta életünk egy szeletét. Ilyenkor jogos durván lehúzni valamit? Természetesen, a mi szempontunkból teljesen jogos. Azért talán annyit mindenki megtehetne, hogy egy pillanatra elgondolkodik azon, vajon másnak tetszhet-e a játék? Más korosztálynak? Más tapasztalattal, képességekkel rendelkezőnek? Vagy csak simán más ízlésünek? Naugye...

Egy kicsit visszatérve a játéktervezőkhöz és a játékaikhoz. Ez a jelenlegi technikai háttér lehetővé teszi, hogy a világ bármely tájáról bárki bármit írhasson, véleményezhessen. Sok esetben nagyon nehéz eldönteni, hogy milyen szinten lehetnek reálisak az elénk kerülő információk. Ebben nyilván mindenkinek megvan a saját felelőssége akkor is, amikor valamit agyondicsér, és akkor is, amikor nem képes semmilyen pozitívumot megfogalmazni. Szerencsére szép számmal akadnak átgondolt, higgadtabb, körültekintőbb megjegyzések, és mindaddig a mérsékelten szélsőségesekkel sincs gond, amíg nem akarják objektív igazságként beállítani.

Sok játékról írtam már, és most nem fogom visszaolvasni a bejegyzéseimet. Biztosan sokszor voltam igazságtalan, és tévesen hittem magamról, van elég tapasztalatom ahhoz, hogy minősíthessek egy-egy társasjátékot. Remélem, hogy többnyire azért egyértelmű, hogy benyomásokat, szubjektív élményeket, véleményeket fogalmazok meg, gyakran más témákat is belekeverve.

A játékokat továbbra is pontozom, és valami rövid megjegyzést is fűzök hozzájuk, de már nem tervezem, hogy teljes bejegyzéseket szánjak egy-egy társasnak. Jobban izgatnak most az ilyen általánosabb, de azért ehhez a hobbihoz köthető témák. Aztán persze lesz, ami lesz, tervből most már van bőven…
Twitter Facebook
57 Comments
Mon Sep 12, 2016 1:55 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
26 
 Thumb up
 tip
 Hide

Mázli?

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
A napokban elgondolkodtam azon, hogy hogyan is állok jelenleg a “szerencse” kérdésével. Szeretjük azt mondani, hogy “szerencsénk/szerencséd volt” még olyan esetekben is, amikor ez nem igazán fedi a valóságot, így alapvetően elég következetlen a szóhasználat. (Az eleve elrendeltetett és sorszerű témákat most inkább félretenném.)

A szerencse nehezen megfogható fogalom, és teljesen különböző körülmények között kerül szóba a klasszikus lottózástól kezdve a busz elérésén át a felmérő, vizsga eredményességéig. A társasjátékokban alapvető kérdés a szerencse mértéke. Nem egy könnyen mérhető jelenség, inkább érzetről beszélünk és ilyen általános “kicsi”, “nagy” jelzőkkel illetjük. Ha meg belekeverjük a véletlenszerűség, valószínűség fogalmakat, megkoronázva az ellenfelek lépéseinek kiszámíthatóságával, akkor aztán könnyen el lehet merülni a filozofálgatásban.

Ehelyett viszont inkább arra gondoltam, hogy a saját ízlésem és hozzáállásom változásait vizsgálom meg. Mivel inkább absztrakt játékokkal találkoztam gyerekkoromban, ezeknél nem nagyon merült fel ilyen jellegű kérdés. Egyértelmű volt, hogy aki jobban ismeri a játékot és/vagy erősebb képességekkel rendelkezik ezen a területen, nyerni fog. És ez pozitívum is, meg negatívum is egyben. Mivel egy idő után sejthető már előre a végeredmény, apadhat a motiváció is. Az nyilván más eset, amikor az egyik fél inkább tanárként próbálja ellenfelét edzeni, azokra szerintem nem is nagyon lehet igazi játszmáknak tekinteni.

Ezek mellett még nagyon alap kártyajátékok kerültek elő, azoknál már van értelme szerencsés és szerencsétlenebb leosztásokról beszélni, jogosnak tűnt az örömködés, bosszankodás, az eredmény nem mindig volt összhangban a tudással. Míg a sakkban esélyem sem volt, a zsugában önerőből is tudtam néha nyerni a nagyszüleim ellen.

Amikor elindultam a gémerség irányába vezető lejtőn, egyre jobban foglalkoztatott a szerencse témája, és egyre fontossá vált számomra hogy minimális legyen ennek mértéke. Valószínűleg a nehezebb játékoknál amúgy is természetes lehet az igény erre, hiszen ki tud igazán jóízűen kacagni olyankor, amikor sok-sok gondolkodás, számolgatás, tervezés után valami csúnya véletlenszerűség újraírja az állást? Úgy emlékszem, egyszerűen fordított arányosságot éreztem a szerencse mértéke és a játék minősége között. Igen, ezt talán lehetne sznobságnak nevezni, ilyesmi még a nehezebb=jobb, drágább=minőségibb, hosszabb=élvezetesebb gondolatok.

Szerencsére gyorsan továbbléptem és újra szívből tudom élvezni a magas szerencsefaktorú játékokat. Természetesen muszáj különbséget tenni a rövid, gyors kártya-, partijátékok, és a nehéz, hosszú társasok között. Illetve nagyon fontos előre legalább valamilyen szinten képben lenni az aktuális kiszemelttel, és ha tudja az ember, mire számíthat, ahhoz tudja igazítani az elvárásait.

A másik csapda, amikor egy gyenge szereplés után nem a saját tapasztalatlanságunkat, rossz döntéseinket gondoljuk végig, hanem a játék hibáit próbáljuk kivesézni. Szerintem természetes jelenség ez, és igazán tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy egy-egy rossz élmény után objektíven tudjuk értékelni a játék bizonyos elemeit. Van, hogy ez könnyebben megy, máskor meg kevésbé.

A modern társasoknál ráadásul a mindig másmilyen kiindulási, illetve játék közbeni helyzetek a legtöbb esetben azt az érzetet keltik, hogy magasabb az újrajátszhatóság. De az talán még fontosabb, hogy sok esetben a szerencse, a véletlenszerűség, a nehezen kiszámolható valószínűség, az ellenfelek lépéseinek nehezen prognosztizálhatósága, a túlságosan nagy választási lehetőség az, ami miatt van értelme leülni egy tapasztaltabb, jobb játékossal egy asztalhoz. Ezeket persze ugyanúgy meg kell tanulni jól kezelni. Sok felnőttel és még több gyerekkel játszottam már, az egyik legfontosabb kérdés a siker illetve a kudarc feldolgozása. Ha tényleg a szerencsén múlott, el kell fogadni, de ha nem, azt sokkal fontosabb a helyén kezelni.

A játékidő/összetettség/szerencse arányok továbbra is fontosak, mert szerintem alapjaiban határozzák meg a játékélményt (még ha a társaság is marad a legmeghatározóbb elem), de örülök, hogy sokkal engedékenyebb lettem ezen a téren, már csak azért is, mert így jóval több játékot tudok igazán élvezni.
Twitter Facebook
2 Comments
Sun Sep 11, 2016 6:17 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
32 
 Thumb up
 tip
 Hide

Új tanév, új tervek :)

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
Egy ideje megint se bejegyzés, se videó... Nem szeretnék senkit sem hibáztatni miatta, de az iskolakezdés a ludas.
Értekezletek, kirándulások és már a tanítás is megkezdődött. Igazából most alakul ki a hetirend nem csak a munkahelyen, de itthon is. Nekem elég fontosak ezek a támpontok, szeretem jó előre tudni, melyik nap mi a program, és jobb, ha csak ritkán módosulnak ezek.

Boglárka már 2 éves lett és sokminden lényegesen könnyebben megy, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan persze folyamatosan jelennek meg az új feladatok, új kihívások, így mindig van valami, ami aktuálisan sok figyelmet, energiát igényel.

Sok más egyéb mellett, a társasjátékozással kapcsolatban is megfogalmaztam néhány célkitűzést magamnak.

Amikor a korábbi, főleg iskolai, társasozást kb. két éve intenzív hobbivá transzformáltam, elejében a gyűjtemény nagyobb ütemben nőtt, mint a játékalkalmak száma. Mire napi szintű tevékenységgé vált a társasozás, irreálisan sok dobozt tároltunk már itthon. Mondanom sem kell, jó részük érintetlenül hevert a polcon. Volt olyan pont, amikor több, mint 200 játék (vagy inkább BGG-s listázási elem, amiben az egy lapkás, kártyás promók, kicsi kiegészítők is benne vannak) várt kipróbálásra. Nehezen lehetett elképzelni, hogy egyszer mindre sor kerülhet, főleg, hogy bár a vásárlások üteme lassult, teljesen nem állt meg. Jelen pillanatban viszont 50 környékére apadt a szám, így elképzelhetőnek tartom, hogy az év végére már közel járhatunk ahhoz, hogy ne legyen játszatlan társas itthon.

A másik célkitűzés, hogy az itthoni játékalkalmak mellett a heti egy klubélmény is meglegyen, ezzel remélhetőleg nem lesz gond, nem ez életünk legnehezebben szervezhető része.

A harmadik célkitűzés kicsit kevésbé konkrét. A blogról van szó. Egy biztos, arról, hogy MINDEN játékról viszonylag részletesen írjak, lemondok. Szerintem túlzásba vittem ezt a vonalat. Hosszú időn keresztül tényleg minden egyes új játék után meglehetősen részletes beszámolókat firkáltam össze. Szóval az írásos része biztosan átalakul, de még nem tudom, hogy milyen állandónak mondható rendszer alakul ki.
Kb. 1 hónapja kipróbáltam a videózgatást, összességében véve élveztem, a visszajelzések többnyire pozitívak, és a negatív kritikák egy részéből is sikerült némi hasznosítható infót kiszűrni. Szeretném folytatni, de egy felvételt sokkal nehezebb megszervezni, mint pl. a buszon bejegyzést írni. A cél mindenesetre az, hogy a hétből egy estét (ha Boglárka is úgy akarja, és időben elalszik) erre szánnék, ami remélhetőleg legalább egy játékbemutatót jelentene.

Nos… Ezek a tervek, meglátjuk, hogy mi lesz az egészből.
Twitter Facebook
0 Comments
Mon Sep 5, 2016 11:25 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
10 
 Thumb up
 tip
 Hide

Újabb absztrakt blokk

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
Készítettem még 5 absztrakt bemutatót. Maradtam az 5x5-ös táblánál.

Spoiler (click to reveal)
A királyok völgye szerzője jelezte, hogy az ő szabályai szerint középre csak a király mozoghat. Kár, hogy ez nem derült ki sem az angol nyelvű bemutató videójából, sem pedig a játékleírásból. Mindegy, variánsnak minden jó lehet.



A rút kiskacsa




Abyss




Teeko




A királyok völgye




Onitama

Twitter Facebook
0 Comments
Fri Aug 19, 2016 4:45 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
19 
 Thumb up
 tip
 Hide

Az idő hullámai - videó

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
mbmbmbmbmb
Írtam már róla régebben, továbbra is okos kis játéknak tartom, meglátjuk, hogy a Tides of Madness mennyit csavar az alapkoncepción.

Tides of Time

Twitter Facebook
7 Comments
Thu Aug 18, 2016 6:41 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls

[1]  Prev «  1 , 2 , 3 , 4 , 5  Next »  [25]

Subscribe

Categories

Contributors