d3meeples

...avagy hogyan lepték el lakásunkat kisebb-nagyobb méretű, mindenféle feliratú, borítójú dobozkák... Facebookon: https://www.facebook.com/d3meeples/

[1]  Prev «  2 , 3 , 4 , 5 , 6  Next »  [25]

Recommend
13 
 Thumb up
 tip
 Hide

Venezia 2099

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
Nekem valami miatt kimondottan tetszenek Leo Colovini tervezései. Nem egy népszerű kategória, mert azért alapvetően absztrakt jellegű társasokat alkot, és csak enyhén érezni a modernebb irányt a játékaiban. A Carolus Magnus nagy kedvenc tőle, de a többit is, amit próbáltam, jónak találtam (Cartagena, Masons, Carcassonne: Felfedezők, Atlantis). Most a Vezenia 2099 került terítékre, ami ahhoz képest, hogy tavalyelőtti játék, elég szerény statisztikával bír a BGG-n. 121db birtoklás, és mindössze 66 értékelés, amelyek többsége nem is túl elismerő (kb. 6-os átlag). Mit lehet várni egy ilyen játéktól? Mint mindig, most is igyekeztem mindenféle előítéletet félretenni.

Board Game: Venezia 2099


A jövőben járunk, ahol a rohamosan süllyedő Velencéből próbáljuk a lehető legtöbb műalkotást kimenteni. A játéktér négyzetbe elrendezett lapkákból áll, amelyek térképrészletet ábrázolnak színnel és számmal, az emberkéink itt rohangálnak majd kincsek után kutatva. Kezünkben lapok vannak különböző süllyedő épületek képeivel, illetve szintén színek, számok kötik össze a lapkákkal. Rendkívül egyszerű szabályrendszerű játékról van szó, egyik bábunkkal elléphetünk valahova, kincset vehetünk egy lapkán (az adott színben), és a kör végén ki kell játszanunk a kezünkben lévő legkisebb értékű lapot, ami egyértelműen kijelöli, hogy a térkép mely elemét kell átfordítani vízre. Vízen csak gondolakártyával közlekedhetünk (ami magyarul nagyon logikusan aranykártya lett, hiszen mit számít, hogy gondola vagy golden ), a vásárlás pedig úgy történik, hogy az adott lapkán lévő pénzhez képest eggyel több lesz a tarifa (tehát ha már van ott 3 arany, akkor csak 4-ért kaphatunk műalkotást). Szerintem ezek mind érdekes mechanizmusok. Egyszerűek, de jól működnek. Mivel az átfordítások (süllyedések) során a lapkán lévő figura is befejezi pályafutását, kimondottan jól át kell gondolni, hogy kit hova helyezzünk el. Ugyanis a több ember nem csak több mozgási és vásárlási lehetőséget jelent, de a játék végi pontozásnál is sokat érhetnek.

Board Game: Venezia 2099


Amikor az összes lapot kijátszották a játékosok, véget ér a kincsvadászat. Pontot érnek a megmaradt érmék, gondolakártyák, a kincsek, amiket begyűjtöttünk és a lapkákon maradt bábuk. A játék egészéhez képest a pontozás némileg bonyolultabb, szövevényesebb, de nem olyan vészes, gyorsan átlátható. Külön pozitívum, hogy a kétfős szabály is jól működik (kisebb pálya, kevesebb kártya), Anettel mindig nagyon szorosan alakult a végeredmény, pedig ennyire azért nem kiszámítható a játék.
Pl. mivel nem minden lap kerül kiosztásra a játék elején, ez azt jelenti, hogy a játszma végére maradnak lapkák a táblán. Azaz van valamennyi kártya/lap, amiről nem tudni, hogy nem került senkihez sem. Na mondjuk ez a része pont nem annyira tetszik, de persze értem én, hogy nem kell gémerkedni, ez a kis bizonytalanság izgalmasabb hangulatot teremt. Ugyanakkor én nem tartom eretnekségnek, hogy a kiosztások után felfordítjuk a kimaradottakat, így sokkal stratégiaibb és még konfrontatívabb lesz. Mert azért alapjáraton sem a legbékésebb móka ez az egész, hiszen egyértelműen igyekszel a másik elől kincseket elhappolni (ugye ha korábban vásárolsz, olcsóbb), és ha megteheted, naná, hogy el fogod süllyeszteni azt a lapkát, amin az ellenfél figurája van.

Board Game: Venezia 2099


A megjelenés… Nos… Ez egy nagyon érdekes kérdés. Először is, a borító szerintem szép. A kártyák is. A lapkák viszont nem tetszenek. Anettnek meg igen. A dobozban van négy műanyag táblanegyed, amibe be lehet rakni a lapkákat. Nagyon jó ötlet, mert nem az asztalra helyezett lapkákat kell szétlökdösni egy-egy átfordításnál, hanem az ésszerűen kialakított (a bemélyedéseknek köszönhetően könnyen kezelhetők a térképelemek) tartóval lényegesen elegánsabban zajlik a játék (nem úgy mint pl. a Halfogócskában). Említést érdemel még a gondolát irányító R2D2, tematikailag "kiválóan" beleillik a koncepcióba.

Board Game: Venezia 2099


Összességében szerintem kimondottan szórakoztató családi játékról van szó. Nem tudom, hogy mi lehetett az eredeti árazása, de a mostani többnyire 5-6e Ft környéke kicsit határesetnek tűnik. No, nem a játékelemek miatt, mert szerintem minden minőségi benne, lényegesen drágább játékok is gyakran kevesebb tartalommal bírnak. Az akciós 3-4e-es kategóriában viszont (állítólag volt, ahol még olcsóbban meg lehetett szerezni) szerintem kimondottan jó az ár/érték aránya. Azért Leo Colovini, ha nem is a legnépszerűbb játéktervező, véleményem szerint megbízható minőséget képvisel (mondjuk valami miatt a játékai képi világ általálában erőteljesen megosztó). Ha az itthon lévő társasok száma tizede lenne a mostaninak, biztosan megtartanánk. Így viszont, attól tartok, nincs már hely számára, mert ez esetben nem hiszem, hogy lenne értelme évekig tárolni, hogy majd egyszer Boglárkával is kipróbálhassuk...
Twitter Facebook
7 Comments
Wed Jul 6, 2016 1:02 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
14 
 Thumb up
 tip
 Hide

Villamosok Münchenben - Trambahn

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
A könnyed kétfős játékokat továbbra is nagyon szeretem. Vannak esték, amikor esély sincs valami hosszabbra, ezért számunkra ideális kategória. Már elég sok társas gyűlt össze itthon ezekkel a paraméterekkel, de az nem ok, hogy ne próbáljunk ki újabbakat. A Trambahnt több irányból is ajánlották és egészen felkeltette az érdeklődésemet. A téma ellenére.

Board Game: Trambahn


Ugyanis azt akarják elhitetni velünk, hogy villamosvonalakat építünk a XIX. századi Münchenben. Kártyajátékról van szó, és a lapok (most már általánosan alkalmazott módon) több funkcióval bírnak, érhetnek 1000 márkát, lehetnek utasok vagy megállók.
Az asztal közepén 4 végállomás vár arra, hogy utasokkal teljen meg. A körünk elején kötelesek vagyunk egy vagy két utast a megfelelő színű végállomáshoz rakni, minden más opcionális. Rakhatunk magunk elé megállókat színenként csoportosítva szigorúan növekvő sorrendben (de nem muszáj, hogy egyesével kövessék egymást), a lapokat pénzként gyűjthetjük, illetve a megállókhoz vennünk kell villamosokat is, majd hatra húzzuk fel a kezünket. Amint egy végállomáson négyen várakoznak, azonnal kiértékelődik az adott szín mind a két játékosnál, és ezt le is jegyezzük (lapokon szereplő pontok szorozva a villamos értékével), a végállomásról pedig eltűnnek az utasok, lehet újra gyülekezni. Ha valamelyik útvonalunkon már 8 megálló lenne, akkor ott bónusz pontozásra is sor kerül. Ha a 10. rendes (végállomásos) pontozással is megvagyunk, vége a játéknak.

Board Game: Trambahn


Nekem a szabálykönyv alapján kimondottan érdekesnek tűnt, tulajdonképpen szetteket gyűjtünk és a kiértékeltetésük időzítésére is hatással vagyunk. Nem gondolná az ember, de valamilyen szinten mégis interaktív társasról van szó, hiszen ha közvetlenül nem is tudjuk befolyásolni a másik játékos építkezését, azért hatással vagyunk egymás játékára. Ez persze így jól hangzana, de sajnos túl egyértelműnek tűnik, hogy mit kell csinálni. Úgy éreztem, hogy igazi taktikázásra nincs lehetőség. Az nem probléma, ha egy kártyajátékban sok múlik a húzáson, de itt szerintem extrém mértékben határozza meg a cselekedeteinket. Tartogatni a következő körre lapot nem nagyon érdemes, inkább be kell rakni pénznek, ott több haszna lehet.

Board Game: Trambahn


Egy színhez 28 lap tartozik, azaz 2db 1-es és 10-es, minden másból pedig három példány van. Szívesen mondanám azt, hogy jobb memóriával, nagyobb odafigyeléssel előnyhöz lehet jutni, csakhogy sajnos arról fogalmunk sincs, hogy az ellenfelünk által lefordított, illetve a játék elején alaptőkeként megkapott pénzek (összesen 27db) valójában milyen színeket, számokat takarnak. A Trambahnban ezt sokkal nagyobb problémának éreztem, mint pl. a Port Royalban, mert így valóban semmi értelme tartogatni a nagyobb lapokat, meg óvakodni a számok közötti ugrásoktól, hiszen simán lehet, hogy amire várunk, az már rég kikerült.

Igazából elég kevés napot töltött a háztartásunkban a Trambahn. Két játék után úgy éreztük, hogy felesleges a további próbálkozás, és ennyi társas mellett a birtoklás is. Nem mondom, hogy rossz játék, sőt, szerintem az ár/érték aránya egészen jó, de több dolog is bosszant benne. Szerintem a folyamatos írásbeli adminisztrálgatás nem túl elegáns. De ezen könnyen túltenném magam, attól, hogy a modern társasoknál ez nem megszokott, el tudom fogadni.

Board Game: Trambahn


A másik kettő problémámat már említettem feljebb, de részletezem egy kicsit.
Az egyik, hogy egyszerűen túl nagy a szerencse szerepe. Hiába hasonlítgatják az Elveszett városokhoz, szó sincs az ahhoz fűzhető megfontolt fokozatos építkezésről. Mivel szükségünk van a pénzre a villamosokhoz (amik egyre drágábbak), egyszerűen nem reális opció, hogy több lapot is átviszek a következő körre. A kézben lévő hat lapból egyet vagy kettőt lerakok utasnak, amit tudok, leteszek megállónak, a többiből márka lesz. Ennyi. Néhány esetben próbáltam tartogatni egy-két lapot, de amikor már körök óta feleslegesen foglalta a helyet, be kellett látnom, hogy nincs értelme.

Board Game: Trambahn


A másik dolog, ami kimondottan zavart, az az automata pilóta üzemmód. Ilyen lélektelen darálást ritkán élek át. Anettel úgy dobáltuk egymásnak a köröket, hogy ihaj. Sok gondolkodásra nincs szükség. Ráadásul miután kialakul pár nyerő oszlopod, leginkább arra hajtasz, hogy feltöltsd négyre a végállomásokat utasokkal, és lehetőleg növeld az előnyödet a másikhoz képest. Mert ugye az viszonylag könnyen kiszámolható, hogy egyes színekből ki áll jobban. Márpedig alapvetően csak az fog utasokat pakolni, aki ki szeretné értékeltetni. Volt egy-két alkalom, amikor nagyon nem akartunk valamelyik helyre utast rakni, de a kézben lévő lapok miatt nem volt más választásunk. Ezt leszámítva nyilván mindenki azt sürgeti, amivel jobban áll, és itt megint nagyon nagy jelentősége van annak, hogy milyen lapokat húzunk.
Pedig szerettem volna szeretni, de ez így nem kapott el minket sajnos.

Van egy érdekes elem még, ami pici figyelmet igényel, ugyanis amikor elfogy a húzópakli és újra kell keverni, akkor a pénzünk felét is bele kell keverni, így tehát érdemes figyelni, hogy mikor közeledik ez a pont, és előtte jól el kell költeni mindent.

Board Game: Trambahn


Így átolvasva elég lesújtónak hangzik a véleményem, de nyilván nem véletlen, hogy sokan szeretik, és igazából én sem mondanék rá nemet, ha valaki minden áron ezzel szeretne játszani. Az is lehet, hogy 10-20 játék után olyan finomságok bukkannának fel, hogy csak pislognék… De ezt már sohasem tudom meg.

Spoiler (click to reveal)
Közben az merült fel bennem a videót nézve, hogy a villamosvásárlós részt lehet, hogy rosszul játszottuk, mert a szabálykönyv kimondja, hogy a megvásárolt villamost azonnal hozzá kellene rendelni egy hálózathoz, de arról semmit sem ír (én legalábbis nem találtam egy szót sem erről), hogy ha nincs hálózat, nem is vehetek villamost? Na nem mintha változtatna a dolgokon, szerintem ezt lehet rugalmasan kezelni, nincs túl nagy jelentősége.



Twitter Facebook
3 Comments
Mon Jul 4, 2016 10:39 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
16 
 Thumb up
 tip
 Hide

A boszorkányok között is vannak gyávák és bátrak.

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
Sem a Broom Service, sem az elődje (Witch’s Brew) nem került az általam kipróbált játékok listájára, így tehát a Broom Service kártyajátékot nem tudom összehasonlítani egyikkel sem. A leírásokból mindenesetre egyértelműen kiderül, hogy a Castles of Burgundy-hoz képest itt nem az volt a cél, hogy az eredeti játékot minél kisebb dobozba gyömöszöljék be.

Board Game: Broom Service: The Card Game


A kicsi méretű tároló amúgy még így is túlzónak tűnik a tartalomhoz képest. Ugyanis kapunk egy halom minikártyát és ennyi. Feleakkora dobozban is rendben lett volna.
No, hogy mi a sztori? Ööö, nem tudom… Kell egyáltalán valami? Van kilenc különböző fajta, színenként eltérő mennyiségű boszorkány nagyon szép illusztrációkkal megjelenítve (Vincent Dutrait). Ezeknek a lapoknak két végük van, egy “bátor” és egy “gyáva”. A kártyák merészebb fele két saját és egy szivárvány színű bájitalt “termel”, a gyengébbik része pedig csak egyet a boszorkányhoz tartozó árnyalatból.

Board Game: Broom Service: The Card Game


Négy fordulóból áll a játszma, mindenki jó sok lapot kap, abból kell három különböző színűt kiválasztani az adott menetre. A kezdőjátékos választ egyet, kijátssza valamelyik oldalával (bátor vagy gyáva) felfelé, majd sorban a többiek is leteszik valahogy a “hívott” színű kártyájukat (ha van). A gyáván lerakottak azt az egy üvegcsét fix-en birtokolják, viszont a az adott körben később kirakott bátor lapok törlik a korábban lerakottakat. Ha ez megvan, jöhet a következő szín, és ez addig megy, míg mindenki le nem rakta a három lapját, szóval egy forduló 3-9 körből állhat.

A játszma előkészítésekor 3 célkártya kerül az asztal közepére, ha valaki rendelkezik a teljesítéshez szükséges bájitalokkal, 5 győzelmi ponttal lehet gazdagabb. Minden forduló után újabb lapokat kapunk, megint három különböző színűt választunk, és ezt addig játsszuk, amíg a negyedik forduló végéhez nem érünk. Ekkor összeszámoljuk, hogy melyik színből mennyi üvegcsénk van (plusz a szivárvány bónuszok), és aki a legtöbb pontot gyűjtötte, nyert. A rendszer azt díjazza igazán, aki egy-egy színből sokat rakott le, nem pedig azt, aki sok fajtából keveset.

Board Game: Broom Service: The Card Game


Ennyi. Pár perces szabálymagyarázat, valamennyivel hosszabb játékidő. A 3-6 létszámból nyilván az alsó határ a kiszámíthatóbb, míg maximum fővel inkább szerencsejáték szaga van az egésznek. Rengeteget számít, hogy hányadikként tudunk lapot rakni. Az utolsó mindenféle kockáztatás nélkül helyezheti le bátran a boszikát. Elsőként viszont valószínűtlen, hogy a többiek egyáltalán nem választották azt a színt, szóval marad a gyávaság. Persze a színek különböző aránya (11-20 között) árnyalja egy kicsit a képet. Gyerekekkel többször is 6-os létszámmal játszottuk, és mivel gyors, pörgős a játék, nem fájt annyira, hogy szinte semmi döntési lehetőségem nincs. Ők nagyon élvezték, és én is szívesen játszottam velük, de attól tartok, ez inkább az ő érdemük és nem a Broom Service-é. Pehelykönnyű 15 perces családi játéknak elmegy, de szerintem még ebben a kategóriában is határeset. Nem látom, hogy 3-4 játszma után miért lenne izgalmas? Az ára alacsonynak tűnik, de pl. egy Colorettóhoz (vagy hasonló méretű kártyajátékhoz) képest így is drága, és abban lényegesen több döntési lehetőség van, miközben ugyanolyan könnyed.

Azért talán a kiadónál (vagy a készítők) is érezték, hogy önmagában ez így nem annyira ütős, szóval raktak bele néhány lapot a rendes Broom Service-hez, és elnevezték első kiegészítőnek. Jogos a taps, így kell ezt csinálni, biztos vagyok benne, hogy jónéhány példány csak emiatt el fog kelni, hiszen aki szereti a nagydobozos játékot, miért ne vágyna egy kis pluszra?

Board Game: Broom Service: The Card Game


Mindenesetre a kártyajáték számomra túlsagosan lecsupaszított, leegyszerűsített set collection lett, de lehet, hogy valakinek pont emiatt tetszik. Néhány év múlva kipróbáljuk Boglárkával.
Twitter Facebook
3 Comments
Sun Jul 3, 2016 8:25 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
21 
 Thumb up
 tip
 Hide

Olcsó és jó???

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
Egy egészen érdekes jelenség jött velem szembe nem olyan régen. Láttam egy csereajánlatot, ami eléggé aránytalannak tűnt (mondjuk a ráfizetés mértéke nem volt részletezve). Ez persze még önmagában nem szokatlan, és nem is kapom fel ilyenekre a fejemet, úgy vagyok vele, hogy nyilván egy próbát megér. Viszont egy hozzászólás, miszerint az egyik webáruház extrém akcióinak köszönhetően bizonyos társasok szitokszónak számítanak, kimondottan meglepett. Ugyanis úgy tűnik (több irányból tapasztalva), ebben a közegben is sokan gondolják az árat értékmérőnek, és ha valamihez irracionálisan olcsón hozzá lehet jutni, az onnantól kezdve alacsonyabb rendű.

Board Game: Lemminge


Attól óvakodnék, hogy e logika mentén azt a következtetést vonjam le, hogy az ilyen gondolkodáshoz a drága = jó is hozzátartozna, de azért megfordult a fejemben. Szerencse, hogy bennem ilyen előítéletek nem munkálkodnak, különben nem ismerhettem volna meg a Lemmingeket. Pedig a webáruház fillérekért, a Magyar Társasjátékdíj pedig idén első körben kiszórta.

Board Game: Lemminge


A lemmingekhez amúgy is érzékeny szálak fűznek a régi számítógépes játékos nosztalgia miatt, úgyhogy már a téma is felkeltette az érdeklődésemet. A társas megjelenése átlagosnak mondható, van egy közepes méretű tábla hexákra és különböző területtípusokra osztva, egy pakli kártya és fejenként két lemmingmeeple. Ez utóbbikkal kell végigrongyolni a pályán és önfeledten leugrani a szikláról nagyot csobbanva ebben a hőségben.

Board Game: Lemminge


A mozgás kártyákkal történik, minden területtípushoz számozott lapok tartoznak, és mindig van egy központi készlet, amire kijátsszuk a lapokat. Ha legfeljebb akkorát rakunk egy oszlopba, mint ami már lent van, a kártyák összegének megfelelő számú mezőt léphetünk azon a területtípuson (vagy a semleges réten). Ha nagyobbat raknánk, az addigiakat kidobjuk és csak annyit léphetünk, amennyi a lerakott lap mutat, viszont kapunk egy azonos típusú területlapkát, amit bárhol elhelyezhetünk a táblán. Egymás bábuit nem üthetjük ki, nem léphetünk rájuk, viszont lökdösődhetünk. Akinek mindkét lemmingje elsőnek halad át a célvonalon, győztesnek nyilváníttatik.

Board Game: Lemminge


Ez a társas kiváló példája annak, hogy a legegyszerűbb alapokkal is milyen nagyszerű játékélmény generálható. Felmerül a kérdés, hogy ez tulajdonképpen egy gyerekjáték? Ó nem, egyáltalán nem. Persze szerencsére már az alsós korosztállyal is játszható, de a fellépő döntési helyzetek, lehetőségek abszolút túlmutatnak a gyerekjátékok szintjén. Azt kell mondjam, ideális családi játék, aki többet szeretne belelátni, csalódhat, de az is, aki lenézően kevesebbre tartja az alacsony ára és cuki megjelenése miatt. Mi simán leültünk mellé Andurilban, és gémerekkel is kiváló móka volt, mondhatni partijáték. Ráadásul mivel mindenki két figurát irányít, még kettesben is működik (többen persze nagyobb a káosz, és így nagyobb buli).

Board Game: Lemminge


Visszatérve az eredeti felvetésre. A Montego Bay, az Agent Undercover, a Santiago de Cuba (meg még ki tudja mi kerül majd hasonló helyzetbe) egyike sem érdemli meg, hogy pusztán egy-egy leárazás miatt szemétként tekintsenek rájuk.

Az olcsó(bb) társasok jegyében a következő hétre ezekre lehet szavazni:

Poll
 Choices Your Answer  Bars Vote Percent Vote Count
Broom Service Card Game
52.6 percent
52.6% 20
Trambahn
26.3 percent
26.3% 10
Venezia 2099
21.1 percent
21.1% 8
Voters 38
This poll is now closed.   38 answers
Poll created by Kether1983
Closes: Sun Jul 3, 2016 6:00 am

Twitter Facebook
10 Comments
Thu Jun 30, 2016 5:42 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
17 
 Thumb up
 tip
 Hide

Túlélni Atlantis elsüllyedését...

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
A Survive: Escape from Atlantis! a BGG tanúsága szerint 1982-es születésű, ami azért nem teljesen felel meg a valóságnak… A most kapható verzió ugyanis az 1982-es Survive! és a 1986-os Escape from Atlantis! szabályainak vegyítése. Nem értek hozzá, de talán külön listázást megért volna az új kiadás, mindenesetre akit érdekel, találtam egy egészen jópofa (de nem teljes) listát erről: ITT

Board Game: Survive: Escape from Atlantis!


Ettől függetlenül az azért elmondható, hogy több, mint 30 év telt el az első változat megszületése óta. Társasjátékos közegben ez nem kevés. Mégis, a BGG-n ott van a top 200-ban, a ‘80-as évek szülöttei közül pedig a hatodik a rangsorban. Mi van ebben a játékban, ami ennyi év után is ennyire előkelő helyen tudja tartani? Egyrészt az újabb kiadások biztosan nagyon fontosak ilyen szempontból, hogy ne csak a nosztalgiából kelljen építkezni, másrészt pedig úgy érzem, megelőzhette a korát ez a játékötlet és mechanizmus.

Board Game: Survive: Escape from Atlantis!


Egy süllyedő szigeten vagyunk (oké, legyen Atlantis), amelyről számos emberkénket szeretnénk kijuttatni. Hogy hogy kerülnek oda egyáltalán? Mi rakjuk fel őket a játék elején a tábla közepére egy-egy hexára. Ráadásul a ránézésre egyforma meeple-ök közül vannak, akik egyenlőbbek a többieknél, a talpukon szám jelzi, ki mennyire értékes. Ne tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget ennek, gyorsan el fogjuk felejteni, kit hova raktunk.

Board Game: Survive: Escape from Atlantis!


A süllyedés pedig azonnal megkezdődik. Minden körben egy-egy lapkát le kell venni (három szint van, a legalacsonyabbal kezdünk), három mozgást szétoszthatunk a bábuink között, majd dobunk egy kockával, ami mindenféle viziszörnyet (cápa, bálna, tengeri kígyó) aktivál. A felszedett lapkák akciókat tartalmaznak, vannak azonnal végrehajtandók (pl. lények megjelenése a tengerben), és vannak olyanok, amiket későbbi körökre tartogathatunk (pl. delfin segítségével gyorsabban mozgunk a vízben, ahol amúgy csak egyet tudnánk haladni).

 


A menekülés leghatékonyabb módja a csónak, de ezekbe nem mindig könnyű beférni. Egyrészt csak három hely van, másrészt csak az a játékos irányíthat, aki többségben van rajta (döntetlen esetén bárki az utasok közül). Ugyanakkor a többieknek van ebbe némi beleszólásuk. Hiszen a bálnát irányítgatva felborulhat a csónak. A vízben pedig cápák falhatják fel többé-kevésbé fontos népségünket. A tengeri kígyó egyben megoldja ezt a kérdést, mert csónakostul kap be mindenkit.

Board Game: Survive: Escape from Atlantis!


A harmadik, legmagasabb szint lapkái között van egy vulkán, amit felfordítva azonnal véget ér a játék, aki kijutott a tábla négy sarkán lévő szárazföldre, azok megmenekültek, a többiek viszont tetszőlegesen választhatnak, hogy a láva, vagy a tenger lesz a vesztük. Most lehet a talpakat vizsgálni, a legmagasabb összpontszám nyer.

Gondolom, elég egyértelmű, hogy ez egy fergeteges partijáték, ami brutálisan konfrontatív és kiszámíthatatlan. Folyamatosan nyírjuk az ellenfeleinket, és megpróbáljuk azért a saját népünk sorsát is egyengetni hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. Elvileg elég fontos lenne tudni, hogy melyek az értékesebb bábuink, mert nagyon nem mindegy, hogy 6-os értékűt, vagy egy egyeskét tudunk kijuttatni a szárazföldre. Mondjuk elég esélytelennek tűnik, hogy a nagy kavarodásban erre oda tudjunk figyelni, én a gyenge memóriámmal meg sem próbálom.

Board Game: Survive: Escape from Atlantis!


Muszáj kitérni a kivitelezésre is, ugyanis szerintem a legújabb kiadás lenyűgözően igényes, hangulatos. Végignézve a korábbi megjelenéseket, mindig nagy figyelmet fordítottak a játékelemekre, és lehet, hogy a 20-30 évvel ezelőtti műanyag kiadások ma már nem tűnnek erős dizájnnak, a képek alapján abszolút szépek, vagy inkább stílusosak.

Annyira megtetszett nekem a Survive: Escape from Atlantis!, hogy azonnal megrendeltem. A mindenféle kiegészítőkkel együtt (5-6 fős készlet, delfinek, óriás tintahal) már komoly összeget tesz ki a játék, de azt érzem, hogy ez az a társas, amihez tulajdonképpen bárkit le lehet ültetni. Na jó, azokat nem, akik mindent túl komolyan vesznek, de ez egy olyan könnyed, gyors móka, ami az átlagosnál sokkal hangulatosabb. Ha valaki egy ilyenen nem tud igazán önfeledten nevetni, és azt kiabálni, hogy NEEEEEEEEE, amikor cápák falják fel az emberkéit, azzal amúgy sem játszanék.
Twitter Facebook
8 Comments
Tue Jun 28, 2016 5:20 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
19 
 Thumb up
 tip
 Hide

Endeavor

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
A héten sikerült eljutnom az Andurilba és igazán jó kis este volt három remek játékkal. Ezek közül az egyik az Endeavor volt. Ha a szabályokat nem is tanulom meg előre, azért rá szoktam nézni BGG-n az adatlapra, hogy nagyjából elképzelésem legyen arról, miről is van szó. A ranglistás helyezése kimondottan előkelő, a marketplace-es árak alapján egyértelmű, hogy nem kapható, de ezeknél fontosabb információ, hogy egy közepesen nehéz, kb. másfél órás játékidejű társasról van szó (ideális paraméterek ).

Board Game: Endeavor


Az Endeavor egy építős, területfoglalós, hajózós játék. Legalábbis van egy ilyen olvasata. Én inkább sávtologatós, tokenvivősnek nevezném. Mindenkinek van egy saját táblája, amin az épületek (olyan Puerto Rico szerűen) és a különböző képességsávok helyezkednek el. Ezek mutatják, hogy milyen szinten áll az építészetünk, hány munkást kapunk a fordulónkban, mennyit szedhetünk vissza az aktivált épületeinkről, és hány lapunk lehet a fordulónk végén. A térképen alapvetően Európából indulva területeket foglalhatunk el, illetve elhajózhatunk újabb földrészekre. Ez általában annyit jelent, hogy újabb tokeneket szerezhetünk, amelyekkel vagy újabb akciókat hajthatunk végre, vagy valamelyik sávunkat fejleszthetjük. Lapokat szerezhetünk fejlesztésekkel, győzelmi pontokkal, és némi többségi jelleg is van a hajózások során.

Board Game: Endeavor


A játék fixen 7 fordulóból áll, melyek mindegyikén építkezünk (az tulajdonképpen ingyenes, de az építkezési sávunk határozza meg a választékot), és minden forduló egy kicsit tovább tart, mint az előző (egyre több épület, munkás áll a rendelkezésünkre), de valóban lemegy másfél óra alatt négyesben is.

Board Game: Endeavor


Nagyon kellemes összetettségű társas az Endeavor, és viszonylag gyorsan rá lehet érezni. Kimondottan egyedi megjelenése, hangulata van, és mivel a rengeteg token minden alkalommal másképpen kerül fel a táblára, úgy érzem, extrém magas lehet az újrajátszhatósága. Azt nem tudom, hogy hosszabb távon kialakulhat-e valami nyerő stratégia, de az biztos, hogy már a 2-3. forduló után úgy éreztem, most kellene újrakezdeni, mert kb. mindent másképpen csinálnék.

Board Game: Endeavor


Kicsit olyan rejtvényszerű érzete volt számomra, hogy a rengeteg token és sáv milyen sorrendben, milyen kombinációban a leghatékonyabb. Persze egyáltalán nem pasziánsz jellegű, ugyanis a többiek foglalásával folyamatosan változik a tábla aktuális állása. Emellett pedig van egy direkt konfrontációs lehetőség is, ugyanis már elfoglalt területeket is át lehet venni a másiktól ágyúzás (csata) révén. Ez viszont elég költséges, mert amíg a legtöbb akcióhoz 1 vagy 2 munkásra van szükség, addig az ágyúzáshoz 2-3 kell. No persze nagy előnyökhöz juthatunk általuk (pl. két területet összekötve a közöttük lévő bónuszt is megkapjuk, de földrészhez kapcsolódó kártyáknál is számít, hogy hány korongunk van ott).

Board Game: Endeavor


Összességében kellemes élmény volt, de bevallom, azért nem varázsolt el annyira. Mechanikailag teljesen jól működik minden, nem tudnék, nem is akarnék semmibe sem belekötni. Viszont valahogy mégis az az élmény maradt meg, hogy tologatom a jelölőimet a sávokon, és berakosgatom a kis korongjaimat a térképre a különböző tokenek helyére, amelyekkel vagy tolok valamelyik sávomon, vagy majd olyat akciózok, ami miatt tolhatok egy sávon.

Board Game: Endeavor


A megjelenés kimondottan tetszik (a doboz grafikája különösen), bár a földrészek elrendezése a tábla szélén minimum érdekes (pl. India Európától északra), gondolom volt valami koncepció, csak én nem értettem meg.

Board Game: Endeavor


Szívesen játszom még vele, mert ez a rejtvényszerűség izgatja a fantáziámat, és valóban ideális a nehézség/játékidő arány is, de olyan őrült nagy erőfeszítéseket nem tennék, hogy innentől most már csak ezzel… Ha manapság jelenne meg, valószínűleg nem lenne ennyi és ilyen erős értékelése, de ettől függetlenül érdekes, értékes darab a mai felhozatalban is.
Twitter Facebook
8 Comments
Sun Jun 26, 2016 9:50 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
19 
 Thumb up
 tip
 Hide

Tash-Kalar

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
A Tash-Kalarral kapcsolatban szinte egy az egyben ugyanazok a gondolatok jutottak eszembe, amiket a Theseusnál is felvázoltam alig 1-2 hete (ITT olvasható). Ráadásul ugyanabban az évben adták ki mind a két játékot. Tudom, nem jelent semmit, de mindenféleképpen érdekes számomra, hogy ez a két társas szinte 100%-ig ugyanabba a kategóriába tartozik részemről. Miközben mégis nagyon különbözőek.

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends


Nem fogom a mechanikai elemeket összehasonlítani, de a következő dolgok azonosak:
- tematikusnak szánt környezetben elhelyezett kimondottan absztrakt játékmenet
- erősen taktikai jelleg, majdhogynem csak amikor sorra kerülünk, akkor érdemes a lépéseinken gondolkodni, mert két körünk között nagyon átalakulhat a játék képe
- az előbbi miatt még ha technikailag lehet is többen játszani, inkább kétfős játékokról van szó
- az alapszabályok tulajdonképpen egyszerűek, de a lapok sok szöveget tartalmaznak, értelmezni kell őket, a kulcskifejezésekre különösen figyelni kell
- szövevényes, kérdéses esetek alakulhatnak ki, amelyekhez FAQ, utánaolvasás szükséges
- a játéktér nehéz átlátható, a megszokottól eltérő gondolkodásra, látásmódra van szükség
- aszimmetrikus paklik
- viszonylag rövid játékidő

Hogy egyértelmű legyen, a Theseus az egyik kedvencem lett (Anettnek nem annyira), így az, hogy egy kategóriába sorolom a két játékot abszolút pozitívum.

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends


No de lássuk akkor a Tash-Kalart. Fantasy környezetben párbajozó mágusokat alakítunk, akik egy arénában idéznek meg mindenféle lényeket. A szörnyek felbukkannak, végrehajtják képességeiket (pl. pusztítanak, csatározásra buzdítanak, áthelyeznek másokat), majd kővé dermednek. Aki olvasott néhány történetet ilyen témában, tudja, hogy bizony a mágia érzékeny, pontos mozdulatokra, összetevőkre, mintákra van szükség. A Tash-Kalar ezt komolyan veszi, ugyanis teremtményeink csak adott minták kialakítása után idézhetők meg.
Itt jön be az a kérdés, hogy ki mennyire szeretne a tematika/mechanika összhanggal foglalkozni. Ugyanis elolvasva a lények nevét, képességét, megnézve az illusztrációt, mintázatot, bizony lehet érezni azt a törekvést, amivel a geometriát élettel kívánták megtölteni. Számomra sikeresen.

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends


Kétféle játékmód közül lehet választani (a többfős csapatosat leszámítva), az egyikben célokat elérve (pl. a központi 9 mezőből foglalj el valamennyit) kell pontokat gyűjteni, a másikban pedig egymást kell minél jobban leamortizálnunk, és a leütött “bábukért” jár pont.
Úgy gondoltam, nekünk egyértelműen az előbbi fog jobban feküdni, ugyanis az kevésbé tűnik konfrontatívnak. Persze ugyanazokat a célokat próbáljuk ponttá tenni, meg nyilván kénytelenek vagyunk egymás egységeit támadni, de nem feltétlenül ez vezet győzelemre. Viszont úgy tűnt az első néhány játszma alatt, hogy Anett számára az a természetesebb, hogy a céloktól függetlenül engem támad. Úgyhogy át is tértünk a másik játékmódra. Ez nagyon más gondolkodást igényel, és sok esetben meg is nehezíti a lények lehozását, hiszen sokkal erőteljesebben pusztítjuk egymás egységeit.

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends


A játékidő elméletileg 30 perc lenne, de nálunk ez 1 órát jelent. Úgy gondolom, hogy ez sokkal kevesebbre nem csökkenthető részünkről, hiszen egy-egy lépés előtt egyszerűen kell idő, hogy legalább valamennyire átgondolja az ember, mi, merre, mennyi. Amúgy kérdeztem is Anettől, hogy ő mennyire figyeli a név, illusztráció, képesség, minta összhangot, és azt mondta, hogy olyan sok ideje van két lépés között, hogy simán alaposan megnézi ezeket a dolgokat. Szerintem mi nem vagyok vészesen AP-sek, de ebben a játékban egyszerűen nagyon elnyúlik a döntési folyamat egyes esetekben, főleg hogy a mintáknál lehet forgatni és tükrözni is.

 


Szerintem úgy másfél éve szeretném beszerezni a Tash-Kalart. De volt valami bonyodalom a kiadások között, ugyanis eredetileg Z-Man és CGE koprodukcióban jelent meg, viszont később már csak a CGE maradt. Úgy tűnik, az eredetit kicsit túlárazták, így a CGE pici grafikai módosításokkal és minőségibb komponensekkel (vastagabb karton) újra kiadta olcsóbban. Ez nyilván nem annyira kedvező lépés azok számára, akik az eredeti kiadással rendelkeznek. Ráadásul az új dizájnhoz (tulajdonképpen az egységek sziluettes rajzai lettek “realisztikusra” cserélve) illeszkednek a kiegészítők is (ettől függetlenül kompatibilisek).

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends – Everfrost


Apropó kiegészítők. A Theseushoz, Neuroshima Hex-hez hasonlóan itt is újabb seregeket vehetünk az alapkészlet mellé. Érdekesség, hogy az alapdobozban bár 4 mágusiskola van, ezek közül 2 egyforma (csak a színűk más), így lehet aszimmetrikus készletekkel is, meg teljesen megegyezővel is játszani egymás ellen.
Két kiegészítő jelent meg eddig, az Everfrostban új elem jelenik meg, amivel bizonyos képességeket későbbre lehet tartogatni, a Nethervoid pedig behoz egy átjárót egy másik síkra, és ahhoz kapcsolódik számos hatás. Ezekkel szerintem lényegesen nehezebb a játék, mint a 3 alappal, de mindegyik típust meg kell kicsit szokni (nekünk még nem sikerült ) ahhoz, hogy hatékonyak legyünk.

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends – Nethervoid


Vlaada Chvátil a tash-kalar.com oldalon ír arról a lehetőségről is, hogy a különböző iskolákat keverve akár draftolni is lehetne az egyéni készletet, de egyértelműen kiemeli, hogy amíg az egyes paklik kiegyensúlyozottak egymáshoz képest, a különálló lapok nem, szóval ennek hatékony kihasználásához tényleg nagy tapasztalatra lenne szükség.

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends


Két laptípus van még a saját színeinken kívül, a legendás lények, amiknek a megidézése lényegesen nehezebb (persze a képességük is durvább), illetve a flare elnevezésű lapok. Ez utóbbi felzárkóztató funkcióval bír, ugyanis ha valaki adott számú egységgel kevesebbel rendelkezik a táblán, mint az ellenfele, akkor játszhat ki ilyen lapot az alapvető 2 akción felül. Hogy mennyire szimpatikus egy ilyen nyílt felzárkóztatás (inkább csak némi hátránylefaragás), azt mindenki egyénileg eldöntheti, de nekem itt kimondottan tetszik. Plusz lehetőségről van szó (tehát nem ajándék pont vagy ilyesmi), amivel vagy tudunk hatékonyan élni, vagy nem. Ráadásul még tematikailag is megmagyarázható, hiszen általában pont a varázslás terén vannak folyamatos törekvések arra vonatkozóan, hogy egyensúly legyen az ellentétes erők között, és ha elbillen a mérleg valamilyen irányba, az probléma, tenni kell ellene. Mechanikailag pedig remek taktikai elemnek tartom, izgalmasabbá teszi a küzdelmeket.

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends


No és hogy mi a helyzet Anettel? A Theseusba nem bolondult bele sajnos, én meg ugye, ahogyan írtam is, nagyon hasonlónak érzem a két játék koncepcióját. Az első 1-2 játékunk után nem láttam Anetten azt, hogy na igen, megtalálta A játékot. Csakhogy akármikor figyeltem őt, iszonyatosan elmélyedt a lapokban, vizsgálta a táblát, mérlegelt. Látszott, hogy folyamatosan jár az agya és jobbnál jobb lehetőségek után kutat. Szerencsére sok játékot élvez Anett, de ennyire elszántnak és koncentráltnak csak kevés esetben láttam. Mindig én alakítom a hetirendet, azaz, hogy mikor mivel játsszunk, de szerintem most fordult elő először, hogy egyszerűen kijelentette, hogy amint a gyereket letettük aludni, szét fogja rúgni a seggemet az arénában.

Board Game: Tash-Kalar: Arena of Legends


Meg el lehet itt filozofálgatni, hogy akkor mennyire absztrakt, meg mennyire nem, de olyan jellegű kihívás, aminek az ember szívesen ugrik neki, és úgy dolgoztatja meg az agytekervényeket, ahogyan más nem. Emellett pedig muszáj kiemelnem az illusztrációkat. David Cochard stílusa nem a kedvencem, igaz, eddig csak a rajzosan poénos (Goblins Inc., Dungeon Petz, Dungeon Lords) oldalát láttam. Itt viszont lenyűgöző az a hangulat, ami megelevenedik a kártyákon, nekem nagyon tetszik.

Az egyértelmű, hogy a Tash-Kalar nem mindenkinek való, de ha valaki szereti az ilyen jellegű játékokat, vagy legalább nyitott rá, mindenféleképpen tegyen vele egy próbát, mert varázslatos világ ez, megérdemli és meg is hálálja a törődést.
Twitter Facebook
0 Comments
Fri Jun 24, 2016 11:35 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
19 
 Thumb up
5.00
 tip
 Hide

Double Agent

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
A francia eredetű társasjátékok igen erősek nemzetközi szinten is, számos kiadóval (Asmodée, Matagot, Ystari, Gigamic, stb.), tervezővel (Bauza, Cathala, Faidutti, Maublanc, stb.) és művésszel (Pierô, Cochard, Coimbra, Demaegd, stb.) képviseltetik magukat. Még nyomtatott magazinra is futotta náluk, a "Des Jeux sur un Plateau" kb. 10 év alatt 77 számot jelentetett meg.

Board Game: Double Agent


2005-ben a 20. szám melléklete a Double Agent volt. Talán már ebből is sejthető, hogy nem egy nagydobozos társasról van szó, de persze a kicsi csomagolás, a kevés komponens egyáltalán nem minősíti a játékot. Bruno Faidutti, Ludovic Maublanc és Pierô neve azért valamennyire már igen.

Board Game: Double Agent


Mint a címből is sejthető, ügynökökről, pontosabban kettős ügynökökről van szó. A két egymással szemben ülő játékos között hat ügynök helyezkedik el, akik mind a két irányba lojálisak. Valamennyire. Ezt mi magunk állítjuk titokban be a játszma elején (1-2-2-3-4-5 tokenekkel).

Board Game: Double Agent


Ezután dokumentumokat (kártyákat) pakolgatunk le, amelyek vagy simán pontot érnek, vagy van valami speciális képességük (pl. lojalitást növelnek). Akciókártyákkal tovább borzolhatók a kedélyek (pl. lojalitási tokenek cseréje magunknál vagy ellenfélnél), és amikor egy-egy ügynöknél 4 dokumentum összegyűlik, megnézzük, kihez lojálisabb, és az viszi a kártyákat. Ez így folytatódik, amíg már csak egy ügynök marad, vagy a lapok el nem fogynak, a legtöbb pontot gyűjtő játékos pedig bocsánatot kér a másiktól, hogy győzött.

Board Game: Double Agent


Igen, ez tulajdonképpen egy kétfős partijáték. Gyors, pörgős, kiszámíthatatlan. Van benne egy kis pszichológia, egy kis blöffölés, de túlzott tervezhetőséget nem szabad várni. Sajnos némileg nyelvfüggő, ami az ilyen egyszerű, mókás játékoknál kicsit fájó. Fél órába 2-3 is belefér, és tutira nem fog megfájdulni a fejünk (hacsak a partnerünk nem tesz róla ).

Board Game: Double Agent


Az illusztrációk hangulatosak, nincs túlspilázva, nekem egészen tetszik, illik a játékhoz. Igazából nem is nagyon tudnék semmibe sem belekötni, mert a Double Agent pont olyan, mint amilyennek mutatja magát, nagy csalódás nem érhet minket. Az persze más kérdés, hogy ki mennyire szereti az ilyen jellegű minikártyajátékokat.

Board Game: Double Agent


Anett nem volt odáig érte, és abban egyetértek vele, hogy igazából néhány játék után nem nagy vágyat érez az ember arra, hogy új partiba kezdjen. Mivel zsebben elfér, el tudok képzelni olyan helyzetet, ahol jól jöhet, de valóban nem az a társas, ami rendszeresen előkerülne.

Mini játékhoz mini bejegyzés tartozik.
Viszont a következő négy játékról rakok ki szavazást, igyekszem olyan sorrendben írni róluk.

Poll
Az alábbiak közül a következő érdekel a legjobban:
 Choices Your Answer  Bars Vote Percent Vote Count
Endeavor
27.5 percent
27.5% 14
Lemming
13.7 percent
13.7% 7
Survive: Escape from Atlantis!
25.5 percent
25.5% 13
Tash-Kalar
33.3 percent
33.3% 17
Voters 51
This poll is now closed.   51 answers
Poll created by Kether1983
Closes: Sat Jun 25, 2016 6:00 am

Twitter Facebook
0 Comments
Wed Jun 22, 2016 5:36 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
22 
 Thumb up
 tip
 Hide

Csokoládé

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
Hónapokkal ezelőtt írtam néhány sort a Cacaóról (ITT), és emlékszem, amellett, hogy tetszett, el tudtam volna fogadni, ha kicsit többet nyújt számomra. Ahogyan sejthető volt (már csak a siker miatt is), itt van az első kiegészítő.

Board Game: Cacao: Chocolatl


Úgy tűnik, a modulos megoldás eléggé bevált a társasok terén, ezt a mintát használja a Chocolatl is. Négy minikieg van egy túlméretezett dobozba csomagolva, amelyeket külön-külön, vagy mindent bele elv szerint is lehet használni.

Az első modul az eddigi 2 látható dzsungellapkát 4-re módosítja, de abból 2 egy kis táblácskára kerül, a játék során kétszer onnan is választhatunk (egy-egy térképet beadva). Ezt persze kiegészítő nélkül is meg lehetne tenni, de így elegánsabb. Jó ötlet, a tervezhetőséget növeli, a szabályokat nem bonyolítja, mindenféleképpen érdemes használni.

A második modul 4-et termő kakaóültetvényt tartalmaz, de ennek használatakor vissza kell lépnünk egyet a folyó sávon. Elég komoly árnak tűnik, de ugyanakkor meg egyből 4 kakaó beszerzése nem akármi. Mindenféleképpen mérlegelni kell, hogy melyik helyzetben mennyire hasznos. Én többször éltem vele a játszmák során, és mivel elég csak egy munkást mellé orientálni, a többi irányba marad kapacitás bőven.

Board Game: Cacao: Chocolatl


A harmadik modul a kunyhók. No ez már lényegesen izgalmasabb, kapunk egy csomó lapkát, amit pénzért vehetünk meg, ráadásul az elköltött összeget úgyis megkapjuk pontként a kunyhók által. Mindegyiken szerepel valamilyen bónusz, a kevésbé érdekeseken csak további játék végi pontszám található, az izgalmasabbakon végállás alapján lehet még pluszt szerezni (pl. a kapcsolódás nélküli munkásokért jár pont), a legnagyobb figyelmet pedig azok a kunyhók igénylik, amik a játék során biztosítanak valamilyen előnyt (pl. a három munkás négynek számít).
Ez már szabályügyileg jelentősebb változás, némi többlet energiát mindenféleképpen igényel.

A negyedik (névadó) modul a csoki. Néhány lapka az egész, kakaóból csokoládé készíthető, majd a piacon jó drágán, 7 aranyért, eladható. Ennyi. Egy kicsi csavar a plusz konvertálás, ami bár melósabb, de jövedelmezőbb is.

Board Game: Cacao: Chocolatl


Összességeben mindegyik modul érdekes, egyik sem bonyolít túl sokat a szabályokon, de a teljesen társasszűzeknek elég az alap is. Mi mindet használtuk a játszmák során, mindegyik lehetőség jól használható. Nekem egyértelműen a kunyhók tetszenek a legjobban, egyedül ez (meg a térkép), ami mindenféle bűvészkedés nélkül játékba rakható. A többi lapka ugyanis csereként kerül be, tehát pl. az aranybányákat ki kell venni. Az is világos, hogy nem bővíthető csak úgy a dzsungelpakli, hiszen akkor kimaradhat a végén a felülépítési lehetőség. Ezt talán a legegyszerűbben úgy lehetne bővíteni, ha kapnánk még néhány munkáslapkát. De gondolom a cél az volt, hogy a játékidő ne nyúljon el nagyon. Azért én nem bántam volna, ha az új opciók tényleg bővítik a lehetőségeket és nem csak variánst jelentenek. Plusz pár percet nekem megérne.

Board Game: Cacao: Volcanoes


Így pl. hiába akarnám berakni a vulkán lapkákat, amiket időközben beszereztem, a csokoládéval együtt nem használható. Az insert kitöltő viszont hibátlan, függőlegesen sem szóródnak szét a lapkák, ráadásul beférnek a kiegészítő elemei is.

Board Game: Cacao: Chocolatl


Az ár/érték arány szerintem határeset, aki imádja az alapjátékot, annak nyilván megéri, amúgy nem vagyok biztos. Igazából a tartalom tetszik, csak kicsit keveslem. Egyértelmű, hogy itt nem szándékoztak gémerebb irányba vinni az egészet, de azért remélem lesz olyan kiegészítő is, ami ezt tűzi ki célul, én vevő lennék rá.
Twitter Facebook
2 Comments
Sun Jun 19, 2016 9:37 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
17 
 Thumb up
 tip
 Hide

Theseus: The Dark Orbit

Ferenc Szekeres
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Star Wars: X-Wing Miniatures Game fanMicrobadge: 5 Year Geek VeteranMicrobadge: Arkham Horror: The Card GameMicrobadge: I love Hungary!Microbadge: The Lord of the Rings: The Card Game fan
Nem tudok róla, hogy pontos kritériumai lennének a tematikusságnak, így tehát érzet kérdése ez, és mint olyan, erősen eltérőek lehetnek az elképzelések. Ignacy Trzewiczek blogján több részt is a Theseusnak szentelt. Michal Oracz (Neuroshima Hex) játékáról van szó, ők ketten minden héten összeültek tesztelni, fejleszteni azt. Ignacy mindig újabb változtatásokat javasolt, Michal pedig egy idő után megunta ezt és azt mondta, vagy jó lesz így, vagy hagyjuk az egészet. Jó lett úgy. A sztori alapján az derült ki, hogy Michal tematikusnak érzi a saját játékait. Persze az ő szempontjából érthető, alkotóként nyakig benne van az adott világban, minden elemnek háttértörténete van. A játékosi oldalon viszont erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a Neuroshima Hex, illetve a Theseus megmutassa tematikus arcát.

Board Game: Theseus: The Dark Orbit


Vannak társasok, ahol semmi kedvem beletenni azt a plusz energiát, hogy a körítés közelebb kerüljön hozzám. Az említett játékoknál viszont szívesen foglalkozom ezekkel a világokkal, hogy extra élményt nyújthassanak.

Board Game: Theseus: The Dark Orbit


Úgy tűnik, hogy a Portal Games kiadványai a szabályok részéről is plusz törődést igényelnek, mert nem a könnyen emészthető kategóriába tartoznak. És ha már úgy érezzük, sikerült mindent megértenünk, játék közben úgyis felmerül néhány kérdés, amik által kiélhetjük kutakodási vágyainkat. Szerencsére megéri, mert az élmény kárpótol.

Board Game: Theseus: The Dark Orbit


Az én olvasatomban a Theseus így is eléggé absztrakt játék, de ez ne riasszon el senkit, ugyanis a mechanikára ráhúzott bőr érdekes. Űrbeli csatározás zajlik a résztvevők között, akik a többiek életerejét igyekeznek nullára csökkenteni, vagy (factiontől függően) adatpontokat próbálnak gyűjteni. A moduláris játéktér három fix táblából és a játékosokhoz tartozó szektorból áll. Mindenki rendelkezik 3 egységgel és 15 kártyával. Az egységek mozgása mancala jellegű, mindig annyit léphetünk, ahányan összesen egy szektorban tartózkodnak (olyan mint a Fincában, csak itt jó játék tartozik hozzá ). Megérkezésnél csapdák várhatnak ránk, csata alakulhat ki, akciókat hajthatunk végre az ott lévő kártyák, illetve a szektor saját képessége alapján és újabb kártyákat készíthetünk elő, telepíthetünk a játéktérre.

Board Game: Theseus: The Dark Orbit


Maga a játékfolyam nem bonyolult, a kártyák olvasgatása, értelmezése viszont sok figyelmet igényel. Ahogyan a lépések kiválasztása is. Erős a taktikai jelleg, kis túlzással csak akkor lehet elkezdeni gondolkodni a következő mozzanaton, amikor rajtunk a sor. Ugyanis állandóan változnak a lehetőségek, nehéz előrelátni, hogy egy-két kör múlva mi vár ránk. Ez egyrészt a léptetési mechanikának köszönhető, másrészt a folyamatosan felkerülő lapok írják felül az addigi szabályokat, lehetőségeket.

Board Game: Theseus: The Dark Orbit


És ha mindez nem lenne elég, mind a négy csapattal másképpen kell játszani. Van, aki rögtön képes a támadásra, másokat először fejleszteni kell, és van, aki békésen csak adatokat gyűjt. A fajokhoz tartozó lapok is teljesen másfajta stratégiát igényelnek, ezekre nem olyan könnyű ráérezni.

Board Game: Theseus: The Dark Orbit


Két kiegészítő (Bots és Hunters) is kapható, és bár az alap 4 sereg is tonnányi újrajátszhatóságot biztosít (pl. minden játszmához a rendelkezésre álló 25 lapból csak 15-öt használunk), további 2 választási lehetőség sohasem hátrány.
Ja, van az alapdobozban egy ötödik faj is, de az nagyon másképpen működik, kettesben nem is javasolják a használatát (nincs saját szektora, nincsenek kártyái).

Board Game: Theseus: The Dark Orbit


Nagyon komoly társas a Theseus, de fel kell készülni a nehéz kiszámíthatóságra. Sok szempontból hasonlít a Neuroshima Hex-re. Úgy érzem, ezek inkább kétfős játékok. Persze lehet négyen is, de két körünk között annyi minden történhet, amire az ég világon semmi hatásunk nincs, hogy valószínűleg inkább lenne bosszantó a számomra, mint élvezetes. A Neuroshima Hex alkalmazást kipróbáltam úgy, hogy 3 ellenfél ellen játszottam. Volt olyan, hogy két köröm között 2 csata is lezajlott… Hát csak lestem. A Theseusban még szövevényesebb a helyzet, ugyanis megjósolhatatlan, hogy az adott egységünk, mire sorra kerülünk, egyet, kettőt, hármat vagy négyet léphet-e. Persze megvan ennek is a varázsa. Én az ilyen komolyabban gondolkodós társasoknál azért szeretem, ha van némi ráhatásom a történésekre.

Board Game: Theseus: The Dark Orbit


Mindenesetre kettesben imádtam minden partit, és bár meg kellett akasztani többször a játszmákat olvasgatással, értelmezgetéssel, még így is viszonylag gördülékenynek tűnt. Egy kis rutinnal ezek a kis döccenők is kisimíthatók. Viszont van egy óriási probléma. Anett azt mondta, hogy akkor játszunk legközelebb Theseust, ha elmegyek vele az IKEÁba. Márpedig én ebben az életben már nem terveztem ellátogatni oda.
No, majd valamit kitalálok.
Twitter Facebook
0 Comments
Wed Jun 15, 2016 10:16 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls

[1]  Prev «  2 , 3 , 4 , 5 , 6  Next »  [25]

Subscribe

Categories

Contributors