Már vagy 20 éve játszom, de...

ez még engem is lenyűgözött, felháborított, felcsigázott, elképesztett, letaglózott, aszfaltba döngölt, kihozott a sodromból, mosolyra fakasztott...

1 , 2 , 3 , 4 , 5  Next »  [13]

Recommend
12 
 Thumb up
8.00
 tip
 Hide

Egyéni statisztikák 2021/2022

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
A korábbi évekhez hasonlóan idén is kiteszem emlékeztetőül, miként állok különböző toplisták tekintetében és erre biztatlak Titeket is.

From gallery of Subaru77


A korábbi évek listái itt érhetők el:
2021. januári
2020. januári
2019. januári
2018. januári
2017. januári
2016. januári

Tehát: mennyi játékot ismerek/ismersz az alábbi listában szereplők közül?
(A linkekre kattintva könnyen elérhetők a listák. A 3 díjnál (SdJ,DS, MT csak a győztesek számítanak!)

coffeeBGG Top 10 / 100 / 200
2022 - 50% (5) S - 54% (54) N - 47,5% (95) N
2021 - 60% (6) - 49% (49) - 45% (90)
2020 - 50% (5) - 48% (48) - 43% (86)
2019 - 60% (6) - 41% (41) - 39% (78)
2018 - 50% (5) - 30% (30) - 30% (60)
2017 - 40% (4) - 30% (30) - 27% (54)
2016 - 40% (4) - 25% (25) - 23,5% (47)

tobaccoBGG Top 10 / 100 / 200 legtöbbször értékelt?
2022 - 100% (10) N - 72% (72) N - 62% (124) N
2021 - 90% (9) - 68% (68) - 60,5% (121)
2020 - 90% (9) - 66% (66) - 53,5% (107)
2019 - 90% (9) - 59% (59) - 50,5% (101)
2018 - 90% (9) - 52% (52) - 43,5% (87)
2017 - 90% (9) - 49% (49) - 40% (80)
2016 - 90% (9) - 47% (47) - 37% (73)

indigoSpiel des Jahres (43 darab)
2022 - 60,5% (26) N
2021 - 59,5% (25)
2020 - 61,0% (25)
2019 - 62,5% (25)
2018 - 59% (23)
2017 - 58% (22)
2016 - 51% (19)

sugarDeutscher Spiele Preis (32 darab)
2022 - 90,6% (29) N
2021 - 83,8% (26)
2020 - 86,7% (26)
2019 - 86,2% (25)
2018 - 82% (23)
2017 - 74% (20)
2016 - 73% (19)
A Flügeschlag a Fesztáv német kiadásának neve.

cornMagyar Társasjátékdíj (12 darab)
2022 - 83,3% - (10) N
2021 - 81,8% - 9
2020 - 80,0% - (8)
2019 - 77,7% - (7)
2018 - 75% - (6)
2017 - 57% - (4)
A 2021-es év győztese, kissé jobbra található!
Idén könnyű volt javítanom ebben a kategóriában


corn [url=https://boardgamegeek.com/thread/953084/whats-your-h-index[/url]
2022 - 20 N
2021 - 19
2020 - 19
2019 - 19
2018 - 18

A saját H-indexed lekérdezéséhez az alábbi linket szerkeszd át:
https://boardgamegeek.com/plays/bygame/user/ide írd a felhasználói neved/subtype/boardgame/start/2001-01-03/end/2021-12-31

coffeeMeglévő (own), de még ki nem próbált játékok száma
2022 bacon Ki nem próbált alapjátékok: 11 - (6,1%)N
2021 - 9 (5,5%)
2022 bacon Ehhez jönnek még a ki nem próbált kiegészítők (promólapok, apróságok nem számítanak bele): +13N
2021 - 11
Csökkenő mértékben, de még mindig egészen meg vagyok elégedve magammal
Twitter Facebook
11 Comments
Mon Jan 3, 2022 4:02 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
15 
 Thumb up
5.25
 tip
 Hide

Ilyen egy 94 pontos Arnak-parti (és egy 109 pontos...)

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
Mióta megjelent, nagy rajongója vagyok az Arnak elveszett romjainak. Mindig is közel álltak a szívemhez azok a felső-családi kategóriába sorolható eurok, amelyek jó és jobb döntési alternatívák elé állítják a játékosokat, ahol a játék nem az ember szeme előtt, nyilvánvalóan büntet (hanem csak úgy, hogy kevesebbet ad a gyengébb játékosnak és többet a jobb/szerencsésebb játékosnak). Szeretem az Arnak hangulatát, sokszínű mechanikáit, amelyek a cseh szerző-házaspár olvasztótégelyében tökéletes játékká álltak össze. Szeretem, ahogy a játék előrehaladtával egyre nőnek a lehetőségeink, egyre erősebb köröket tudunk végrehajtani (ahogy felépíti magát a játék). Igazi varázslat. És mindezt gyönyörű külcsínbe csomagolták a csehek.

Online a yucatán szoktam játszani vele partikat, de élőben is egy híján 10 parti van mögöttem. A játék nagy előnye, hogy kifejezetten alkalmas a "turn based" játékra, tehát amikor nem "együltünkben" játszunk végig egy játékot, hanem mindig értesítést kapunk, amikor rajtunk a sor. Így persze egy parti van, hogy egy hétig is elhúzódik, de én azt tapasztaltam, hogy kifejezetten könnyű, az így szétdarabolódó Arnak partinál újra és újra felvenni a fonalat.

A baráti körömben is nagy népszerűségnek örvend a játék. Mi sem mutatja ezt jobban, mint, hogy a gyerekkori baráti-társasjátékos csapatból mindannyiunknak meg van már a játék. Így együtt is sokat játszottunk már vele a yucatán. Tomi barátomat teljesen beszippantotta a játék: ő vezeti a legtöbb lejátszott partit a yucata statisztikái szerint (271) wow.

A fentieket csak azért írtam le, hogy látszódjon, benne vagyok az Arnakban.
A legutóbbi partimban úgy éreztem jól mennek a dolgok. Nem kiemelkedő, de egy jónak mondható 70 ponttal zártam a partit és azt kellett konstatálnom, hogy ezzel az eredménnyel a kanyarban sem vagyok. Egy beboj becenévvel játszó, legmagasabb (Itzamna) rangú játékos a négy fős partiban 94 pontot ért elwow.
Az online játék nagy hátránya, hogy az ember nem követi kellően a többiek játékát. Persze lehet kattintgatni mindenhová és megtudni, minden ellenfélről mindent (amit a játékszabály enged), de ugyan, ki teszi ezt meg?!

A 94 pontos győzelem viszont kíváncsivá tett. Mi lehet a titka ennek a magas pontszámnak?
Közben elkezdtem kutakodni, hogy milyen pontszámok születtek még a ranglista élén állóktól és elszörnyülködve láttam 109 pontos győzelmet is wow. Laci barátom pedig 106 pontos BGA partihoz küldött linket.

A facebook Társasjáték-csoportban többször is felmerült, hogy van-e nyerő stratégia, ami szinte mindig beválik? Zárójelben: ritka szomorú hír lenne, ha bebizonyosodna. Vannak akik azt mondják, hogy az első fordulóban (legfeljebb a másodikban) meg kell szerezni a két segédet, mert ez, illetve a templomsávon haladás extra bónuszai behozhatatlan előnyt nyújtanak a többiekkel szemben. Ezt erősítik azok a vélemények is (szintén nagy számban megtalálhatók), amelyek a templomsávon haladást és az elsőként felérkezést teszik meg nyerő stratégiának. De, mi van, ha mindenki a templomsávon rohan csak felfelé és egymás elől szedik el a bónuszokat?
Én pont azt érzem, hogy jól kiegyenlített a játék, a különböző lehetőségek fajsúlya patikamérlegen lett kiszámolva és az a kevés nem is olyan kevés interakció, amit a versenyzés jelent a jó bónuszlapkákért, a templomsáv csúcsára való feljutásért, a térkép akcióhelyeiért jócskán megkavarja a kiszámítható "nyerőnek mondott" stratégiákat.
Én általában a pakliépítésre megyek rá. Azt hiszem ez az egyik jele annak, hogy nem vagyok igazán jó játékos. Kitaláltam egy bejáratott módszert és igyekszem mindig affelé hajlani. Tomi barátom a templomsávon rohan állandóan, Peti barátom pedig gyilkolja az őrzőket és nem törődik a mínuszpontot és rossz paklitölteléket jelentő félelemkártyákkal.

Az eddigi tapasztalataim szerint nincs nyerő stratégia és ezt mutatják a fentebb említett rekord-eredmények is.

Lássuk pár részletet:
A 94 pontot elérő beboj a játék 3. fordulójának felénél a templomsávon még mindkét jelölőjével utolsó volt. Viszont volt 11 kártyája és a két pénzes segédje. Ekkor kifejezetten úgy éreztem, hogy jobban állok nála.
Mégis, hiába voltak több pontot érő kártyáim, ezek a végelszámolásnál csak 6 pont előnyt jelentettek. Viszont megnézve beboj kezét, kifejezetten erős, további akciókat kumuláló kártyákat tudott összevásárolni és a 4. fordulóban már fel is ment innen lentről a templom tetejére (elsőként, bár éppen csak, hogy sikerült neki ebben, a végül csupán 48 ponttal negyedik helyezett játékost megelőznie). Emellett a felfedezést segítő kártyáinak köszönhetően csak a legfelső sor térképhelyeire lépett fel, megelőzve a játékostársakat.
From gallery of Subaru77

Összegezve, azért nem kevés szerencse is kellett ahhoz, hogy ilyen ponteredményt érjen el.

Íme a 109 pontos parti részletei:
Itt már brutális és hibátlan (félelemkártya nélküli) "zárókezet" láthatunk. Sőt, még egy villámos aranykártyát is kikukázott. Így minden laphúzása tökéletes volt a parti folyamán. Emellett: 7 őrző, 8 bálvány, első hely a nagyítóval, a könyv ikon is maxig feltolva. Két ellenfél viszont ebben a partiban is kifejezetten gyenge (teljesítményt) és pontszámot ért el, ami nyilván hozzásegítette ilyen magas pontszám eléréséhez.
From gallery of Subaru77

Így indította a partiját:
- elküldte a két munkását kék nyílhegyért és piros rubinért. Ebből már az első körben fel tudott lépni a könyvikonjával is a segédért. Ő is a két aranyat adó segédet választotta. És még az első körben meg tudta venni a kutyát(!), ami szerintem az egyik legerősebb lap (1 zöld korong + egy üres táborhely aktiválása).
- Viszont csak a 3. körben lépett feljebb újra a könyvikonjával és szerezte meg a második segédjét (a versenytársak közül volt, aki hamarabb!) ami a zöld korongot adja (1 ill. 2).
- Csak 7 kártyája volt a 3. körben is, de ekkorra már kidobta az összes félelemkártyáját és csak pillanatokra volt a kezében ilyen "töltelék-lap". Elképesztő, hogy mennyire optimális kezet tudott kialakítani. Csak a legjobb kártyák, semmi felesleg.

Érdekes volt végigkattintgatni a partikat. Kifejezetten "nyerő stratégiát" nem figyeltem meg, de kétségtelen, hogy:
- a jó kéz
- a templomsávon elsőként való felérkezés (és a közben begyűjtött bónuszok)
- a térkép-sáv tetején begyűjtött (szerencsés esetben) gazdagabb bevételek
- nem is annyira a hamar, mint inkább a jól (és szerencsésen!) megszerzett segédek
sokat segítenek a győzelemben és a magas pontszám elérésében.

Alig várom, hogy jöjjön a kiegészítő! Remélem jócskán megbolondítja ezt a remek játékot!
Twitter Facebook
3 Comments
Sun Dec 12, 2021 11:19 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
29 
 Thumb up
1.00
 tip
 Hide

Egy játék néha több, mint a kettő

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
Tegnap volt az óbudai Árpád Gimnázium 16. Társasjáték Határok Nélkül társasjáték-versenye. 2014 óta (amikor először vettem részt rajta) a szívemhez nőtt ez az esemény. Korábban már írtam beszámolót róla (itt és itt), ezért most nem térnék ki részletekbe menően arra, hogy milyen jó a verseny hangulata, mennyire ötletes a lebonyolítás, mennyire jelenti számomra ez az alkalom az "etalont". A versenyen nem csak a gimnazisták, hanem külsősök is részt vehetnek, akár családostul is: vannak 8-9 évesek, egyetemisták és persze felnőttek is. Mindenki az életkorához és tapasztalataihoz mérten megválasztható kategóriában indulhat.
From gallery of Subaru77

Idén a kisebbik lányom, Lizus már izgalommal várta a versenyt. 2019-ben jött velem először az Árpád Gimibe, tavaly elmaradt a vetélkedő a járvány miatt, idén viszont oltottsági igazolvánnyal és maszkviseléssel meg volt tartva. Büszke vagyok Lizusra, mert úgy jött velem a versenyre, hogy gyakorlatilag nem ismert senkit sem a többi diák közül (más iskolába jár) és ráadásul más teremben zajlott a gyerekek versenye, mint ahol én játszottam. Nagyon szépen megállta a helyét: holtversenyben második lett (hivatalosan harmadik). De még inkább büszke voltam rá azért, mert akkor is feltalálta magát, amikor számára a rövidebb játékokból álló verseny már véget ért, én viszont még küzdöttem a Mars és Scythe partimban: a 12 éves, félénk kislányom nagylányom becsatlakozott más játékpartikba és barátkozott a többiekkel!

Ami miatt viszont ezt a posztot el kezdtem írni, az a nap zárásakor történt. A hagyományokhoz híven a verseny végeztével a győztesek és dobogósok társasjátékos nyereményekben részesültek, majd jött egy kvízjáték a MATE rendezésében, amin szintén néhány társasjáték került kiosztásra az ügyes, okos vagy éppen szerencsés gyerekek részére. És itt olyat tapasztaltam, ami nagyon megmelengette a szívemet:

Az egyik tanuló, aki a saját verseny-kategóriájában, mint díjazott már kapott egy társasjátékot, az egyik kvízversenyt is megnyerte és egy újabb játékot vehetett át. Amikor átvette a játékot, magához kérte a szót és azt mondta, hogy mivel ő már nyert egy játékot, ezt a másikat szeretné felajánlani valaki másnakwow. Pár perc múlva, egy rögtönzött kvízfeladvánnyal új gazdára is talált a társasjáték.
Mindez nagyon szép zárása volt a napnak. Ez a kis epizód nagyon jellemzi azt a szellemiséget, ami a résztvevőkön és az egész társasjáték-versenyen uralkodik. Emiatt igazán jó részt venni az Árpád Gimnázium társasjátékos-szakkörének éves versenyén!
From gallery of Subaru77

Erről a történetről jut eszembe: 22-én, holnap este 20:00-kor zárul a Hauszknecht Imre által szervezett hagyományos Karácsonyi adománygyűjtő licit. Annyira fontosak az ilyen események egy közösség életében és annyira jó lenne, ha - erőnkhöz, időnkhöz és erőforrásainkhoz mérten - minél többen vennék részt rajta (akár felajánlóként, akár licitálóként)!
Twitter Facebook
1 Comment
Sun Nov 21, 2021 2:48 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
45 
 Thumb up
19.00
 tip
 Hide

Élénk mozgások a "társasjátékboltok" piacán

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
Boltok nyitnak, boltok zárnak, különleges szortimenttel rendelkező versenyzők lépnek a startmezőre és maradnak csendesen el, miközben mindent elsöprő lendülettel dübörögnek a társasjátékpiac elefántjai: a kiadó-nagyker-kisker "szentháromságként" működő játékboltok.
Lehet itt apró szereplőként találni még "valamit"? Ezt próbálom végiggondolni és egyben erre hívlak Titeket is!

Még az egyszeri gémer számára is észlelhető, hogy valami nagyon "mozog" a társasjátékos kiskereskedelemben: új webshopok nyílnak, egyre több magyar KS-projekt indul, a játékbejelentés-dömpinget lassan már lehetetlenség lekövetni, a közösségi tér pedig szinte izzik a promotált tartalmaktól és a marketingszagú posztoktól. Ahogy bővül a piac, egyre többen szerelmesednek bele a társasjátékozásba és egyre többen látják meg benne (teljes joggal) az "üzletet".
Mindez érthető, hiszen a társasjátékpiac folyamatos és meredek növekedésben van. Ezt jelzik a nagyobb cégek forgalmi adatai, amelyek a szemfülesek számára megleshetők a céginfó adatbázisában. De azért vannak intő (vagy csak annak tűnő?) jelek is.

Nézzük sorba az egyes kérdésköröket és eseményeket:

A Társasnavigátor-jelenség
Idén nyáron bezárt a Társasnavigátor webáruház. A pletykák szerint hónapról-hónapra csak veszteséget termelt a cég és nem volt remény arra, hogy a karácsonyi forgalomemelkedés mindezt majd kompenzálja. Mindenképp elgondolkodtató! Pedig voltak jó ötleteik, beszereztek ritkább darabokat és jó akcióik is voltak. Kívülről minden úgy tűnt, hogy rendben mennek arrafelé a dolgok. És hát nem. A kérdés: mennyire volt ez a menedzsment hibája vagy mennyiben általánosítható az eset? A gombamód szaporodó webshopok (amelyek jó része ráadásul a legkommerszebb, mainstream játékkínálatot vonultatja fel) képes-e olyan növekedést elérni, ahol már az üzemszerű működés megtérülhet?
From gallery of Subaru77

Közben érdemes a Könyvbagoly körüli botrányt is felidézni. Az eredendően szakkönyveket terjesztő cég társasjátékokkal bővítette kínálatát és a legolcsóbb webshopként próbált törzsvevőket toborozni magának. Ez vélhetően (valahol jogosan) már bántotta a "nagyokat" és úgy esett, hogy a kiskereskedőnek "nem sikerült" pár nagykereskedővel megállapodást kötnie. Ornitológus legyen a talpán, aki igazságot tud tenni .
A lényeg, a lényeg: nem lehet ajtóstul rontani a házba: a hazai játékkiadók nem csak a nagyker-piacon szeretnének értékesíteni, hanem igényt tartanak a kisker-forgalom nagyobb szeletére is. Kérdés, ez mennyi teret enged az új piaci belépőknek? Hogy lehet így felvenni a versenyt a "nagyokkal"?

A Gamewiz csoda
Ugyanakkor ott van ellenpéldának a "marketing-guruk" által indított Gamewiz, amely hihetetlen jó érzékkel találja el a megfelelő stílust és a megfelelő hirdetési felületeket. A berobbanásához - meglátásom szerint - három apró, aránylag egyszerű összetevő kellett: 1.: A Mit játsszunk csoportban és más többnyire facebookos felületeken történő hirdetések (+ google); 2.: aktív és (ha nem is feltétlen kreatív), de kifejezetten hitelesen közvetlen, "emberszagú" és érdekes kommunikáció főként a facebookon (szemben a "nagyok" jó részt unalomig ismert marketingstratégiájával); 3.: post-itezés: ami idővel önmagát gerjesztő folyamatként posztolási láncreakciókat indított el a közösségi médiában és a cég brandjének része lett. Sőt, szinte önálló életre kelt (ami vélhetően minden marketinges álma). Mindemellett a Gamewiz - a legfontosabban - a játékkínálatában nem nyújtott semmi kiemelkedőt: pusztán a kötelező minimum szortiment volt elérhető a kínálatukban (most már azért bővülget és még Five Tribes-t is hoztak az OoP-kórban szenvedő nagyérdeműnek ). Első blikkre: egyszerű marketing-csoda az ő történetük. De meggyőződésem, mindehhez kellett az a játékok iránti "szerelem" és egy jó értelemben vett kereskedői alázat.
From gallery of Subaru77

Ránézve a cégadatbázis számaira megdöbbentő, közel tízszeres(!) növekedést tudtak produkálni a legutóbbi pénzügyi évükben (2020). 2018-ról 2019-re még csak 1,5-szeres volt a növekedésük. A 2020-as forgalmi számaikkal abszolút bekerültek a csak kiskereskedelemmel foglalkozó társasboltok képzeletbeli élbolyába (Szellem és Meta még(!) megelőzi őket).

Akik csak bővülnek
Ők azok, akik eredendően nem a társasjátékokból élnek (hanem informatikai eszközökből, könyvekből, stb...), de meglátták a társasjátékokban a potenciált (valljuk be nem volt nehéz) és azt mondták magukban: "Nosza, adjuk el ezt is!". Többen is vannak (mint a már említett Könyvbagoly, a leet.hu, meg persze a nagy online vegyesboltok: mall.hu és társai). Többletet (akár szakmai, akár érzelmi) - meglátásom szerint - nem tudnak a játékok világához hozzáadni így számukra a kereskedelem receptjének két maradék-összetevője jut: spammelj ahogy tudsz és/vagy legyél olcsó. Ki korrekten, ki inkorrekten teszi mindezt.
Úgy gondolom hosszú távon be fogják látni, hogy nem érdemes túl sok energiát befektetniük ebbe a piacba, mert sokan vannak, akik "lelket" is tudnak bele tenni és a lelkes kicsik, illetve a profi nagyok közt a két szék közé fognak esni.

A szakboltok szakboltjainak létjogosultsága
Olyan webshopokról lesz most szó, amelyek nem a megszokott magyar játékkiadásokat kínálják a gémereknek, hanem igazi különlegességeket. A közös ars poetikájuk talán ez lehetne: "exluzívabbat, elsőként, emberközelien". Itt is vannak jelentkezők. Csak kapkodjuk a fejünket! Három szereplőt emelnék ki:
A Vagabund kiadó volt az úttörője ennek a szegmensnek. Mindhármuk közös jellemzője, hogy az előző kategóriába sorolt kereskedőkkel szemben ők a "lelküket" is beleteszik ebbe a munkába. Nem csak üzletről, hanem inkább szerelemről van itt már szó.
A Vagabund Kiadó a könyvről "tért át" az "igaz hitre". Legutóbbi játékbejelentésük többet sejtet, mint csupán egy új játék érkezése. Talán további növekedést? Még több új címet? Péter a saját játékai mellett úgy tűnik egyre jobban nyit a kiadói tevékenység felé. Úgy gondolom van itt mit keresni: igaz a "nagyok" már felosztották a "kiadható játékok piacának" nagy részét, de még így is marad érdemleges cím, amit, ha a Vagabund ügyesen "kitapint", az extatikus vásárlási kényszerben izzó hazai gémer-közönség minden bizonnyal fel fog szippantani. Csak ügyesen! Drukkolok Péter! Úgy gondolom, hogy a tapasztalat és a lelkesedés megvan. Ha van tőke is, akkor nem lehet hosszú távon gond...
A két másik "gólya" egyike a Draft Petiként ismert, egyik legprofibb videós, aki nagyon meglepett a webshop-indítási bejelentésével. Nekem elsőre meredeknek tűnik az ötlet, de természetesen drukkolok! Elvileg a videós-csatorna és a webshop keresztezése jól működhet, de valahogy mégis vannak fenntartásaim a sikerrel kapcsolatban. Részben mert telített a piac és az igazi csemegék beszerzése hosszú távon nem annyira könnyű, másrészt Petinél nem érzem azt a "többlábúságot" , mint a Vagabund esetében (kiadó, szerző, könyvkereskedő is). Szintén kérdés, hogy a gémereken belül mennyien vannak azok, akik már az igazi ritkaságokat és különlegességeket keresik. Ráadásul a kereskedőnek még jól rá is kell éreznie arra, mi az ami valóban elmegy és mennyiért. Itt nem elég a hype-vonatra felülni. Ha meg nyit a kommerszebb kínálat felé, akkor csak az n+1. ilyen webshop lesz, amely több munkát, mint hasznot fog hozni, hiszen nem lesz képes beszállni kezdőként az árversenybe. Ugyanakkor látva Peti videóinak profizmusát, nincs kétségem afelől, hogy "ki lett találva" az általam felvetett problémákra a válasz. Meglátjuk. Hajrá Peti!
A harmadik szereplő ebben a "kategóriában" Kánai Zoli és az (elsősorban) kickstarter játékokat és exkluzívokat felvonultató Kickstarterek webshopja, ami mellett Tökölön még bolt is nyílikwow. No ez utóbbi a legmeglepőbb. Én úgy látom (lehet tévedek), hogy a nagy "kickstarter-láz" lecsengőben van: részben mert a magyar kiadók már rengeteg címet elhoznak, részben a Covid okozta bizonytalansági tényezők miatt, részben pedig egyfajta kiábrándultságot (fásultságot) is érzek e tekintetben.
Nem kétséges, hogy, ha egy nevet kellene mondanom a jó és korrekt KS-beszerzésre, az ő lenne. De annyi bizonytalanság és buktató van KS-vonalon, hogy én ebben a projektben nem érzek ennyi potenciált. De természetesen itt is csak azt mondhatom: Hajrá Zoli, drukkolok!

A Mit játsszunk-görbe
Ha már Draft Peti videósból lett kereskedő, mi a helyzet a Mit játsszunkkal? Talán tavasszal volt egy bejelentése Zolinak és Rékának, hogy készülnek valami "nagy dologra", de még nem tudni mi lesz az. Ajándéktárgyakat értékesítő felületük már van. Úgy gondolom ennél tovább nem fognak lépni. Önmagában az is nagy szó (lesz?), hogy meg tudnak élni a társasjáték-piacból. Ugyanakkor a marketing és kereskedelem alaptörvénye őket is sújtja: mindig meg kell újulni, mindig kell újat mutatni. Egyelőre profin tartják az iramot. Kérdés, hogy milyen irányban mennek tovább? Az általuk felépített brand egyre értékesebb. Úgy gondolom (kizárólag) franchise-ként vagy külsősökkel üzemeltetve előbb-utóbb érdemes lesz "piacosítaniuk" (webshop, üzlet, klub, stb...). Most úgy látom, ez az előttük álló következő lépcsőfok, ami a hosszú távú anyagi bázist megteremtheti, mielőtt a növekedési görbéjük "leszálló ágba" menne át. Kemény dió, mert így is óriási munkát végeznek és nem állhatnak le a tartalomkészítéssel egy percre sem. Ráadásul kellenek a figyelemfelkeltő események, amik szintén komoly idő- és energiabefektetést igényelnek (mint pl.: celebekkel való beszélgetés: Mérő és Puzsér). Bárhogy is legyen, drukkolok nektek Réka és Zoli! Hajrá.


Auchan és társai
Erről a napokban már írtam. A szupermarketek is szépen felzárkóztak a plázás játékboltok aránylag gazdag kínálatához és egyre inkább beveszik az eladótérbe a modern játékokat. Óriási potenciál van még ebben. Egyelőre még a Monopoly sorjázik többségében a polcokon, de néhány év és fel fognak zárkózni a modern játékok is! A nagy láncok szépen lassan már nem engedhetik meg a játékok tekintetében a "lemaradást". Ez szintén adhat egy löketet a hazai társasjátékos közösség növekedésének.

A Játszóház projekt, a jövő generációja
A Mit játsszunk-generációról korábban már írtam. De itt van a Játszóház-generáció: ők az értelmiségi, döntően egyetemista, családalapítás előtt álló fiatalok (szemben a MJ-generációval, akik a friss-házasok, fiatal munkavállalók már). Egy képet tennék ide, ami sokat elárul a Játszóház játékkölcsönzős szolgáltatásában rejlő potenciálról:
From gallery of Subaru77

Erre mondják, hogy egy kép többet mond ezer szónál. Az ilyen alternatív "megoldásokban" is óriási lehetőségek vannak! Ahogy jönnek az újabb generációk (akik már másként gondolkodnak, mint a magunkfajta hörcsögölő 40-50-esek) egyre inkább! A Játszóház mellett még a Szellemlovasnak van kölcsönzője. Csodálom, hogy más még nem vágott bele.

Dudás Lajos és a magyar Dice Tower?
Az elmúlt hónapokban volt némi összezördülés az adminok között a Társasjáték Kedvelők csoportjában. Itt is kifejtette Lajos, hogy az ő "álma" egy magyar "The Dice Tower" videós csatorna lett volna, ami összefogja a hazai amatőr (=nem ebből élő) videósokat és valós versenyre kelhetne a MJ-csatornával (ezt már én teszem hozzá!). Részben igazat adok Lajosnak, részben nem. Egyfelől valóban óriási potenciál lehetne egy ilyen csatornában: Lajos, Feri, Draft Peti, csibu. Óriási sikert arathatna, ha(!) sikerülne valamiféle stílusbeli együttműködés. De én úgy látom, túl sok az (egyébként valóban fantasztikus és zseniális) egyéniség. Bocsánat nagybetűs EGYÉNISÉG. Feri magányos farkas és a Reflex irányában talán részben megtalálta az útját. Draft Peti a webshop-piacra való belépéssel elköteleződött egy másik útra. Csiburól nem derült ki (még) merre tart. Óriási potenciál van benne (nem csak a videós-csatornára, hanem a sikeres KS-projektjére is gondolok) és az "öregedés" kifejezetten jót tesz Neki. Kérdés mik a tervei. Úgy gondolom idővel számára is meg fog nyílni az esély a társasjátékokból való "megélésre". Számomra a videósok közül Lajos a legszerethetőbb (de ez persze szubjektív): ő annyira egyéni, annyira nyílt szívű, annyira tisztán őszinte, hogy számára nem a kereskedelem az út, hanem az, amit most is csinál: a közvetlen, amatőr (és éppen ezért szerethető) tartalomkészítés. A videós munkáinak fejlődése abszolút reménykeltő és a részben megüresedő videós-piacon folyamatosan léphet előre. Szóval a magyar Dice Tower egy elszalasztott lehetőség a hazai tartalomgyártók kapitalizálódására.


Az "Érthetetlen piaci lépések" könyvének első két lapja
Az egyik a Delta Vision: írtam erről is korábban. Nem értem az üzletpolitikájukat. Igaz a játékok mellett a könyvek is komoly hányadát adják a forgalmuknak, de kiismerhetetlen, kicsit flegma, öntörvényűnek tűnő hozzáállásuk a játékpiachoz nagyon meglepő. Játékbejelentéseik szintúgy. Erről is írtam már korábban. Kicsit olyan, mintha kívül lennének a társasjátékos-világon és onnan szemlélődnének.
A képzeletbeli könyv második lapján a Reflex távolmaradása szerepel a TJÜ-ről. Ha meg kellene neveznem a hazai társasjátékpiac legerőteljesebb marketing-tevékenységét folytató cégét, biztosan a Reflexshop lenne az. A hírlevelek, a kommunikáció, a folyamatosan felugró - idegesítő - bannereik (a saját oldalukon!), a remek perszonalizált email és videókampányaik mind-mind messze megelőzik a többiek marketing-tevékenységét. <SZÜNET> <SZÜNET> és másfél héttel a TJÜ előtt lemondják a részvételüket a hazai piac seregszemléjéről. Travolta balra-jobbra néző mémje jut erről az eszembe. Nem értem. Most nem az a kérdés, hogy mi a felelős döntés (simán elfogadom akár, hogy ez), hanem, hogy, ha az egyik oldalon kőkemény, patikamérlegen készülő marketing áll (és tudtommal kemény elvárások a dolgozókkal szemben), hogy maradhat el a másik oldalon a TJÜ-s részvétel? Terjed a Covid. Ez tényleg csak ennyi lenne? Egyszerűen nem illik bele a Reflexről alkotott képembe ez a lépésük. És ebből adódik a kérdés: milyen viszonyban vannak a piac legnagyobb szereplői? Kívülről úgy tűnik szépen megférnek egymás mellett, de én a kis lakásom ablakából erre nem látok rá. De a Gém és a Reflex esetében már milliárd feletti éves forgalmakról beszélhetünk...wow. És a pénz meg a nagyság annyi mindent tönkre tud tenni...

Hosszúra nyúlt ez a poszt, még egy utolsó felvetést engedjetek meg:

Egy kihasználatlan piaci rés
A poszt végére érve, lassan beláthatjuk, hogy a társasjátékpiac minden részét lefedik a hazai kereskedők. Szinte mindet. A leértékelt, raklapról kiszórt játékoknak nincs egyedül kereskedője. Mire gondolok itt? Azokra az egyre nagyobb számban felgyülemlő játékokra, amelyek a nyugati webshopokban menetrendszerűen 50-90%-os akcióban kerülnek értékesítésre. Arra, amit például a könyvpiacon a Könyvudvar meg a Könyvkiárusító boltok töltenek be, ahol minden polcon lévő könyv minimum 30-40%-kal van leértékelve. A társasjátékoknál ezt a három nagy nyugat-európai kereskedővégzi: a Spiele-offensieve, a milanspiele és a philibert. Az újdonságok mellett, raklapszám szórnak ki pár euróra leértékelt játékokat.
From gallery of Subaru77

Itthon ennek még csak nyomai vannak, de igazi dömping-kiárusítással foglalkozó piaci szereplő még nincs. Az akciók többnyire kamu-akciók, 5-10-20%-ok (ami érthető is, hiszen minek nagyobb kedvezményt adni, ha így is elkelnek a játékok - másrészt minek lehajolni az apróért, ha van nagy címlet is az asztalon). Ennek több oka lehet: egyrészt itthon még nagyobb a gémer-közösség növekedése (akik jobban fel is szívják a hazánkban azért még mindig kisebb szortimentet), másrészt még mindig nincsenek nagy készletek felhalmozva a hazai kereskedőknél. Egy-egy magyar kiadás még mindig óvatos példányszámokkal jelenik csak meg. Harmadrészt félnek ettől az eszköztől a kereskedők. Féltik devalválni a játékaikat. Itthon a legnagyobb kiadók egyben a legnagyobb kereskedők is. Kérdés mikor jön el és egyáltalán eljön-e a pillanat, hogy valaki lásson fantáziát abban, hogy fillérekért bevásárol külföldről és nyomott áron - de még mindig - haszonnal értékesít itthon? Ha nagy webshop ezt nem is vállalja be (megértem), miért nem repül rá valamelyik kisebb? Nyilván befektetést követel, de úgy gondolom idővel - ahogy a nyugati nagy cégek is - közvetlenül a kinti kiadóktól is felvásárolhatnának raklapon álló készleteket és a hazai gémer-közösség növekedésével egyre inkább lehetne ebben is "pénzt találni".

Hosszúra nyúlt, de jól esett megfogalmazni a gondolataimat (remélem senkit nem bántottam meg, ha így lenne, ezúton is elnézését kérem). Vannak piaci szereplők, akiket nem említek írásomban, mégis értékes és fontos szereplői a hazai társasjátékos kultúrának (mint például: Pierrot, Lencse Máté, a Compaya, a Piatnik, az A-Games, a JEM, a Mindclash, stb...). Ennek oka, hogy most kifejezetten a meglepő vagy valamely szempontból rendhagyó piaci mozgásokra és trendekre akartam koncentrálni.
Nagyon kíváncsi lennék, Ti, hogy látjátok a hazai játékpiac jelenét és jövőjét!
Twitter Facebook
42 Comments
Mon Nov 15, 2021 10:25 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
13 
 Thumb up
 tip
 Hide

Az igazi játékok az Auchanban már a címlapon vannak!

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
Szerencsénkre vagy szerencsétlenségünkre, a hozzánk legközelebb eső szupermarket, pardon, mit beszélek, hipermarket az óbudai Auchan. Vannak előnyei, vannak hátrányai, de ez van a közelben, így ide járunk. Korábban már posztoltam a - gémerek számára - kétes színvonalú, de azért szép lassan fejlődő játékosztályukról (itt és itt).

Ma az alábbi szórólapon akadt meg a szemem:
From gallery of Subaru77


Nézzük meg közelebbről is:
From gallery of Subaru77

"Kivételes ajánlatok - Rendkívüli árakon" - és a címlapon egy Gémklubos társasjáték!wow

Még csak nem is kamuajánlatról van szó, mint a benzinkutak hasonló matricás ajánlatai esetében, ahol brutáldrága prémium-márkás vickek-vackok kaphatók - "kihagyhatatlan" lehetőségként - leakciózva, csupán méregdrágán.
A 15.990 Ft viszont igen csak jó ár, figyelembe véve, hogy az Aeon's End 20.060 Ft a legolcsóbb helyen a tarsasjatekok.com szerint. Zárójelben: vicces, hogy ez a húszezres, legjobb ajánlat a manapság, már mindent áruló Aqua-Computernél érhető el.
A 4 matrica megszerzéséhez mindössze 20.000 Ft elköltése szükséges, ami elnézve az árakat, nem egy nagy kihívás, tehát még nagyon küzdeni sem kell, mint anno - az azóta már a gyerekszobák legfelső polcain porosodó vagy a szelektív kukákban végső nyugalomra tért - matricás-albumok ritkább darabjaiért...

Forgatva a 6 oldalas matricás katalógust, az persze tele van a szokásos limlommal: Tefal üvegfedő, "csodakukta" (csak(!) 34.990 Ft-ért, 8 matrica ellenébenblush), a lakások legideálisabb porfogója az elliptikus tréner is kapható, meg persze háztartási robotgép 99.990 Ft-ért (jóságos Ég! Mit tudhat ennyiért?!), elektromos fogkefe párban, potom 100.000 Ft-ról leárazva 70-re blush, kávégép, serpenyők, gagyi biliárdasztal, stb...

És ebben az egyik legnagyobb országos lánc által szervezett, tényleg nagyszabású promócióban az Aeon's End Legacy társasjáték a címlapra került! Nem jutok szóhoz!
Már az is egy csoda, hogy nem valami Gazdálkodj Okosan! klón vagy valami Undiguszti-féle rettenet került a katalógusba. És ráadásul címlap-helyet kapott egy modern társasjáték?! Nem is értem!

Ennyire hengerelnek az új típusú társasjátékok, hogy bekerülhetnek promóciós katalógusok címlapjaira?

Gondolom nem csupán az akciós árat állja a forgalmazó (jelen esetben a Gémklub, aminek egyéb iránt még a neve sem jelenik meg sehol - ez is egy érdekes részlet!), hanem egy jó adag promóciós "támogatást" is be kell fizetnie. Ez megéri?

Vagy ennyire nem megy az Aeon's End Legacy, hogy valahogy el kell sózni, mint a hasonló katalógusok oly sok termékét?

Ha javasolnom kellene egy áruházlánc katalógusának címlapjára egy játékot - mondjuk a Gémklubtól - vélhetően az utolsók közt lenne ez. Inkább egy Azul, egy Vidámpark, egy Dixit vagy mondjuk egy Unlock: Star Wars lenne az, amit címlapra tennék. De éppen egy legacy játék? Ráadásul olyan témával, ami szerintem nem "fekszik" egy átlagos Auchan-vásárlónak. Már a játék koromfekete doboza sem "piacos" szerintem: komolynak komoly, de nem "piacos".

Kíváncsi lennék, Ti, hogy látjátok!

Bárhogy is van, nagyon büszke vagyok a Gémklubra, hogy egy újabb lépéssel, egy újabb "üvegfalat" tört át. Fontosak ezek a mérföldkövek! Ilyen volt például tavaly a Reflex óriásplakát-kampánya is. Reméljük nagy kiadóink továbbra is mernek "nagyot álmodni"!

Aztán vigyék azt az Aeon"s End Legacy-t!!! Hajrá!
Twitter Facebook
3 Comments
Sun Oct 24, 2021 10:18 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
24 
 Thumb up
5.00
 tip
 Hide

Khora - avagy nincs új a Nap alatt...

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
"Nincs új a Nap alatt"

A Khora kapcsán elsőre ez a mondás jutott az eszembe, merthogy az Iello Expert sorozatának(?) 2021-ben megjelent tagja, valóban nem rendelkezik semmilyen újszerű mechanikával vagy akár csak egy meglepő/különleges eredeti ötlettel sem. Sőt, még csak ezek nyomát sem találhatjuk! A játék minden mozzanata jól ismert (mi több, a legismertebbek közül való), de ettől függetlenül, az eddig lejátszott 3 parti kiemelkedő játékélményt nyújtott mindannyiunk számára.
Board Game: Khôra: Rise of an Empire

Pár hete tűnt fel nekem a BGG izgő-mozgó reklámcsíkjai közt a Khora hirdetése: ókori görög poliszok életét villantották fel a banner tovafutó képei és ez számomra hívószó. A játék adatlapját nézegetve gyönyörű asztalképet láttam, de valahogy mégsem győzött meg az egész. Pont azért, amit a bevezetőben is megfogalmaztam: nem látszott semmi forradalmi vagy újszerű, ami igazán kíváncsivá tett volna. Az egész egy gyönyörűen dizájnolt iparosmunkának tűnt.
Pár nap elteltével Peti barátomnál a pultra fektetve láttam meg a játékot. Gyors meglepődés, majd annak konstatálása következett, hogy ő is, akár csak én szereti az ókori mediterráneum civilizációiba kalauzoló játékokat, de velem ellentétben ő nem csak az asztalkép vizslatásáig jutott el, hanem átolvasta a játékszabályt is, ami a játék megvásárlására ösztönözte. "Ó, helyben vagyunk! Ez a legjobb kombináció" - gondoltam magamban: Peti megvette a játékot, fel is készült belőle, rám pedig csak az elkényeztetett játékkritikus szerepe hárul. Másfél hét alatt 3 partit játszottunk a játékkal 3, illetve 4 fő társaságban. Jöjjenek hát a tapasztalatok.

A játék dizájnja és kialakítása egyaránt kiváló: az illusztrációk nekem már túl akadémisták (egy kis "egyéni stílus elfért volna), de összességében nem érheti szó a ház elejét. A kialakítás 10/10 pont: punchboard, minőségi kartonelemek és kártyák, minden kézre esik, minden igényes, szép és praktikus.

A szabályfüzet is jól tagolt és mellesleg szintén gyönyörű. Egyetlen apró kritika a játék ikonográfiáját érheti, ami első nekifutásra néhol picit zavaros (sok egymásra utaló és aránylag hasonló ikon található benne; például: a pénztermelés, adóbevétel és magának a pénznek a szimbóluma kavarodásra adhat okot), de aránylag hamar bele lehet azért rázódni.

Érdekes módon a játékot nem egy vagy két szerző, hanem egy "club" jegyzi. A Khora ráadásul egy már négy évvel korábban megjelent játékuk tökéletesített változata, amit vélhetően az Iello felkarolásra méltónak ítélt. Reméljük a Reflexnek is felkelti majd az érdeklődését!

Lássuk a játékot:
Nagy meglepetések - ahogy már mondottam - nincsenek: győzelmi pontokért játszunk és aki a záró, 9. fordulót követően a legtöbbel ponttal rendelkezik, az nyeri a játékot.
A játékosok kapnak egy játéktáblát (ezek azonosak), amikbe beilleszthetik az egyedi (aszimmetrikus) képességekkel és fejlődési (fejlesztési) úttal rendelkező civilizációjukat. Ez a "fejlesztési út" némileg ki is jelöli a pályát, amit az adott polisszal a leggyümölcsözőbben be lehet futni. Például: Spárta a katonai sikerekre építi "győzelmi pont-gyárát", Athén pedig a kártyakijátszásra, stb... Ugyanakkor - nagy érdeme a játéknak, hogy - ez pusztán játékstílust jelöl ki, de számtalan út áll a játékosok előtt, hogy ezt a stílust sikerre vezessék: nincsenek "kötelező" lépések. Valós és nem egyértelmű tétje van a fejlesztések sorrendjének, a kártya-kijátszásoknak, az egyes lépéseknek, amikkel nagyon eltérő bónuszokat zsebelhetünk be és amik nagyon eltérő lehetőségeket és dinamikát fognak biztosítani az adott polisznak (játékosnak).
Board Game: Khôra: Rise of an Empire

Board Game: Khôra: Rise of an Empire

Minden forduló elején felcsapunk egy eseménykártyát, ami az adott forduló végére ígér valami jutalmat vagy/és büntetést. Ezt követően az adóbevétel sávunk után pénzt kapunk, majd dobunk a kockáinkkal (két kockával indulunk, ami később háromra bővíthető), amikkel kijelölhetjük, hogy mely akciókat szeretnénk végrehajtani. Fix 7 féle akció van: itt sincs semmi meglepő: kártyahúzás, pénzbevétel, győzelmi pont szerzés, hódítás, kártyakijátszás, fejlesztés, stb. Ezután következik a sávtologatás a játékostáblán (azaz, melyik bevételi forrásom növekedjen: pénz, győzelmi pont vagy katonaság) és ezzel együtt, a haladásért elég komoly bónuszokat is begyűjthetünk. Végül végrehajtjuk az esemény hatását és, ha valaki elért egy mérföldkövet, akkor megkapja annak jutalmát.

Eddig tényleg nincs semmi újdonság és megígérhetem, hogy ezt követően sem lesz.cool

Az aránylag egyszerű játékmotort igazán izgalmassá a kártyák és azok kijátszása, az egyedi fejlesztési út, a katonáskodás, valamint a - mindenkinek azonos (de tépelődésre bőven okot adó) - sávokon való haladás (és bitang erős bónuszok megszerzése) jelenti. Remekül vannak kitalálva és időzítve ezek a bónuszok (nyilván semmi újdonság nem lesz itt sem): a játék elején nagyon kevés pénzünk van, pedig a kártyák és a sávokon haladás egyre több pénzbe kerül: így a pénzszerzés-bónusz nélkülözhetetlen, de ugyanígy óriási versenyelőny, ha hamar megvan a szintén bónuszként szerezhető plusz kocka (ami egyben +1 akciót jelent fordulónként!). Szintén nagyon erős a győzelmi pontbevételt építő sáv és a katonai sáv is, ami a végén brutális győzelmi pont-szorzókat is hozhat.
Board Game: Khôra: Rise of an Empire

További játékrészletekbe nem mennék bele: a váz nagyjából ez. Némi szerencse adódik a kockadobásoknál és eseménykártyáknál, de az eddigi tapasztalatok alapján ez könnyen és viszonylag olcsón korrigálható a játékban. Egy picivel több szerencsét jelentenek a kártyák, amiket bár a játék elején "Marsosan" draftolunk, de játék közben már kettesével húzogatjuk fel egy pakliból (persze, ha olyan akciót választunk). Kártyákból is persze a jól ismert szortimenttel találkozhatunk: azonnali jutalom, állandó hatás, játék végi győzelmi pontot adó lapok.
Board Game: Khôra: Rise of an Empire

Az első partit követően megállapítottuk, hogy jó kis játék ez, de azért az újrajátszhatósága kérdéses. Második partit követően már megláttuk, hogy igencsak sokféle kombót ki lehet alakítani, amelyek kifejezetten jól vannak balanszolva egymáshoz képest, valamint arra is rájöttünk, hogy hiába jelöli ki az utunkat a városállamunk egyedi képessége és fejlesztési lehetőségei, mégis sokféle döntési lehetőséggel és úttal rendelkezünk bármely polisszal is játszunk (és ettől válik valóban újrajátszhatóvá a Khora). A harmadik parti után pedig arra jutottunk, hogy alig várjuk, hogy nekiugorjunk a negyediknek.

Összegezve: a Khorában tényleg nincs semmi újdonság, sőt kifejezetten gyakran használt mechanikák és megoldások fordulnak elő végig a játék folyamán. Mégis remekül lett összerakva a játék és akár csak a szakácsművészetben, ahol pár egyszerű és közönséges hozzávalóból is lehet remek ételt készíteni, itt is ugyanezt tapasztalhatjuk: ismert mechanikák jó egyvelege a Khora, ami átlag feletti játékélményt nyújt a családi felső-kategóriát kedvelő játékosoknak.

Kritikaként talán az interakció hiányát tudnám megnevezni: minimális a versengés játék közben. Mindenki a saját táblájával van elfoglalva. Két kivétel akad, de ezek sem annyira fajsúlyosak: az egyik a mérföldkövekért zajló verseny (akár csak a Marsban), a másik pedig a hódítás, ahol a megszerezhető babérkoszorúkért és apró bónuszokért megy a küzdelem. Mivel sok a koszorú, így itt sem járhat nagyon pórul senki, de tény, hogy, ha sokan látnak fantáziát a katonáskodásban, akkor itt kialakulhat versengés.

Lábjegyzetek és kis színes infók:

Az első partinkat követően hazafelé ballagva épp az instagram-ot görgettem és mi került elsőre elém? Jamey Stegmaier posztja, aki szintén aznap próbálta a Khorát
From gallery of Subaru77

Azért amikor azt írja, hogy "I typically don’t gravitate towards military in games, but in Khora you’re not fighting other players," akkor gondolom nem hallott még olyan játékokról, mint Scyte vagy Korkép

A játék címének (Khora; magyarosan Cora - ami egyben a hazánkban is egykoron működő szupermarketlánc fantáziadús neve is) jelentése: a városállamot körülvevő és a polisz fennhatósága alá tartozó földterület, ami kiszolgálja a város gazdasági igényeit. Találó elnevezés.

Meglepne, ha a Reflexshop nem jelentené be még idén(!) a játék magyar nyelvű megjelenését. Remélem szorgoskodnak Essenben A játék külcsínje és belbecse is tökéletesen piacképes. Szóval várom Attila posztját.
Már csak azért is mert emiatt nem rendelem le az egyik webshopból, ahol törzsvásárlóként kifejezetten jó áron lehet most kapni.

Az is meglepne, ha a szerző pontosabban ez a szerzői-klub, vagy mi nem hozna - mondjuk jövőre - egy kiegészítőt az alapjátékhoz. Tapasztalataim alapján bőven van még lehetőség új városállamokkal, újfajta játékstílusok megalkotására, valamint még több kártya, még színesebb események bevetésére, amelyek tovább növelhetik a változatosságot a játékban. Esetleg valami új modul is simán elférhet még a - jelenleg - családi felső kategóriába sorolható Khoránál.

Ha valaki egy játékról mesél nekem, általában az első közbevető kérdésem, hogy "melyik másik játékhoz hasonlít?"
A Khora esetében persze a sok modul, sok mindenhonnan hoz fel emlékeket, de talán így egyben rátekintve a Ryan Laukat féle The Ancient World lehet elő/utóképe a játéknak.

Ha érdekelnek az írásaim, a jobb oldali hasáb tetején a Subscribe gombra kattintva iratkozhatsz fel az új tartalom értesítésre
Twitter Facebook
1 Comment
Sun Oct 17, 2021 5:11 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
16 
 Thumb up
 tip
 Hide

A kék banán igazándiból egy... sárga bálna!

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
Tegnap munka után még összejöttünk két barátommal egy kis nap végi levezető játékra (mindhármunkat Tamásnak hívják, így hárman voltunk Tomik. Vicces, amikor szólongatjuk egymást ezerféleképpen: "Te jössz Tomasz", "Tomikám rajtad a sor", aztán mindenki csak néz...).

Egy felvezető Sank Petersburg után került elő Wolfgang Warsch Blue Banana nevű játéka. Elsőre kicsit húztam a szám szélét, hogy ugyan mit akarunk ezzel a gyermeteg külsejű játékkal?! - de Tomi barátom esküdözött, hogy remek lesz, sokat fogunk nevetni, meg egyébként is "Tomikám", ez egy Warsch játék (és akkor kezdi sorolni, hogy "Tudod, az ő játéka a Kurzslók, a Mind, a GSC, a Tavern of Tiefenthal..." - mintha nem tudnám), ne aggodalmaskodj már annyit!" Wolfgang Warsch játéka. Így azért mindjárt más! Ezek után már érdeklődve hajoltam én is a szabályfüzet fölé.

Board Game: Blue Banana

Úgy gondolom Warsch korunk egyik legzseniálisabb játékszerzője. Játékai nem pusztán kiválóak, de olyan szinten tud alapvető, velejéig ismert mechanizmusokat újraértelmezni, megbolondítani, majd áramvonalasan pofonegyszerűvé tenni, ahogy senki más. És mindezt hangulatosan (sosem szárazan vagy elcsépelten) teszi. Mindig kilép a mainstreamből, nem pusztán kopírozza és javítja mások ötleteit. Gondolok itt például a Mind-ra vagy a GSC-re, de a Kuruzslók is egészen meglepő módon lép ki a tipikus "push your luck" játékok tucatjaiból. Vagy például a Hullámhossz: ami a tárcsahasználatával tesz eszméletlen hangulatossá egy egyszerű mechanikát.

Ahogy az a nap végére, 4 partit követően újfent bebizonyosodott, az osztrák mester a Blue Bananaval ismét megugrotta a vele szemben támasztott elvárásainkat. Pedig a BGG-s 6,5-ös rating nem sok jóval kecsegtetett. Külön posztot lehetne írni arról, hogy a partijátékokat miért nem lehet partijátékként értékelni?! Miért kapnak alacsonyabb ratingeket, pusztán azért mert, a könnyedebb kategóriába tartoznak? Sokaknál látom, hogy akár egy jó partijátékot is félve értékelnek 9-10-esre, mert "hiszen ez mégis csak egy 5 perces, röhögcsélős valami..." - de miért baj ez?

Tomi barátom, Győri Zoli egyik ajánló videójában vette észre a BGG 11.126. helyén álló játékot, amit Zoli, mint egy jócskán alulértékelt játékot mutatott be széles gesztusokkal kísérve. Igaza volt mindkettőjüknek. És örülök, hogy Tomi barátom a "bevállalós" fajta és egy ilyen gyerekjátéknak kinéző valamit egy műanyag fröccsöntött, kék banánnal hajlandó volt megvenni pusztán egy Győri Zoli ajánlás alapjánwow

De most már lássuk a játékot. A Blue Banana is magán viseli a fentebb már említett Warsch féle mesterfogásokat.

Board Game: Blue Banana

Van 109 kétoldalas kártyánk: amiken 9 féle szimbólum látható, 9 féle színben. Ezeket jól megkavarjuk, majd félreteszünk belőlük 12 lapot. Ezek lesznek a feladványok (párosával kerülnek majd felcsapásra, így összesen 6 forduló lesz). A többi kártyát 8, nagyjából azonos méretű pakliba rendezzük és egy kört kialakítva lehelyezzük az asztalra. Középre pedig betesszük az iszonyúan komolytalan kék műanyagbanánt.
A feladat: a felcsapott két kártya "inverzeinek" megfelelő lapok minél gyorsabban elvétele (a játékosok csak az egyik kezüket használhatják) a körberendezett 8 pakli tetejéről (amik így mindig változnak), majd, ha már nincs több "jó megoldás", a kör közepén lévő kék banán elvétele, ami egyben a forduló végét is jelenti.

Mi van? Mi az, hogy "inverzeinek"? shake - Mindjárt rátérek . Tehát lezárult a forduló és most megnézzük, valóban jó lapokat vittek-e el a játékosok és tényleg nem volt-e több "jó megoldás" a banán elvételekor.

Board Game: Blue Banana

Jöjjön egy példa:
A feladványunk a rózsaszín béka és a zöld eper. Ez mit jelent? Milyen lapokat kell felmarkolni? Nézzük először a rózsaszín békát: A béka igazándiból zöld, tehát minden zöld lap felvehető és a rózsaszín a flamingó színe, tehát minden flamingó is jó. A másik lap a zöld eper: a zöld színhez a béka tartozik, az eperhez pedig a piros szín, tehát: minden béka és piros szín is jó. Összegezzük: el lehet és kell venni minden zöld és piros lapot, illetve minden flamingót és békát. Majd, ha már nincs több, akkor a kék banánt a kör közepéről.
Ha véget ért a forduló, a játékosok leellenőrzik, az elvett lapjaik helyesek voltak-e (ehhez elég a 2 feladványlapot megfordítani, a hátukon van a megoldás)? Ha igen, megtarthatják a lapjaikat, ha hibáztak, azt a lapot el kell dobniuk és még büntetést is kell fizetniük az eddig megszerzett lapjaikból.

Most jön egy remek ötlet, az esélykiegyenlítő mechanizmus: akinek a legtöbb lapja van, minden forduló után kap egy banán-lapkát. Minél több banán-lapkája van egy játékosnak, annál több büntetést kell fizetnie, ha hibázik, minden banánlapkája után +1 lapot kell eldobnia.

Gondolom most sokan néznek értetlenül. Mi sem értettük meg így elsőre Este is volt, munka után is voltunk, nekünk is gyöngyözött a homlokunk rendesen, hogy mit is kell most itt csinálni?! Aztán láttuk, hogy a játék nehézsége a BGG szerint 1,0 és mi már második olvasatra sem értjük (ekkor már nagyon gyöngyözött a homlokunk), pedig pár szabályt már "feldolgoztunk" életünkben. Aztán kirakva a lapokat gyorsan összeállt minden. Meg segített robekapu szabályértelmező videója is (először azt hittem Szijjártó Péter külügyminiszter magyarázza a szabályokatsurprise még a hangja is stimmelt).

Most azt gondolod magadban - kedves olvasó - (ha megértetted a szabályt ), hogy mi ezen a nehéz? Gyorsan értelmezni kell csak a kiforgatott kártyákat, aztán meg csak győzzük kapdosni a lapokat! A gyakorlat mégsem ilyen egyszerű. Valóban elkezdi mindenki az értelmezést (mi minek az színe/inverze), de nincs idő tételesen végiggondolni mindent, mert addigra azok a játékosok, aki "valamit már felfogtak a feladványból" rég elhalásszák a jó lapok egy részét. A magyarázat az lehet, hogy valószínűleg az agyunk nem ilyesfajta gondolkodásra van beállva, ezért néha óhatatlanul hibázunk, néha pedig leblokkolunk és hirtelen nem is értjük, ki mit csinál, mit miért vesz el, aztán kiderül, hogy a másik is csak félreértett valamit és néha "egy bolond százat csinál" és egyébként is "miért vetted el azt a banánt, amikor még van fekete lap, mert a cilinder hiába kék, az eredeti színe fekete!". Rég nevettem ennyit partijátékon, mint tegnap a Blue Banana játszmáinkon. Warsch még 2019-ben kiadott és a Piatnik által magyarul is hozott partijátéka remekül ötvözi a Panic Lab és a Dobble legjobb tulajdonságait, de ezenfelül végtelenül vicces és mókás is.

Magyar szabály a Piatniknál elérhető thumbsup
Twitter Facebook
7 Comments
Fri Sep 3, 2021 10:05 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
26 
 Thumb up
15.00
 tip
 Hide

Játékdíj kívülről - M2 PetőfiTV

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
Tegnap késő este az M2 Petőfi TV vendége voltam és mint idei zsűritag a Magyar Társasjátékdíjról beszélgettem Kovács Dóri műsorvezetővel 7 percben (pontosabban 7 perc 9 másodpercben, mert a végén még mindenképp be szerettem volna mondani a Játékdíj honlapjának elérhetőségét ).

From gallery of Subaru77

Egyébként ez volt az egyik nagy tanulság: a 7 perces interjú - bármily meglepő - 7 percig tart, de az ember már az első perc után úgyis elveszíti az időérzékét.
A másik tanulság, hogy bár forgószékeken ülünk a stúdióban, de ez nem jelenti azt, hogy érdemes is lenne forogni rajta (nekem valahogy ösztönösen jött egy kis mozgás erre-arra) . Remélem azért nem volt annyira zavaró.

Először voltam a tévében. Tamás hívott fel a MaTE-tól, hogy beugranék-e erre az interjúra. Izgalmas volt élő adásban részt venni (1 perc 20 másodpercem volt az ajtón belépéstől a kezdésig. Beleértve a társasok lekészítését, a mikrofonpróbát, meg persze a nagyon profi TV-s csapat ezernyi apró munkáját. Kevesebb, mint másfél perc alatt kamerát állítottak, áttolták az asztalt, elrendezték a játékokat, meg még egy csomó mindent eligazítottak). Érdekes és jó élmény volt. Ha van kedvetek visszanézni: itt találjátok.

Amikor megérkeztem a helyszínre, a Petőfi TV stúdiója elé, eléggé meglepett, hogy egy bulihelyszínen vagyok (hangos zene, sok pia, sok fiatal, némelyek mintha még táncszerű mozdulatsorokat is lejtenének...). A stúdió az egyik bulitér felett helyezkedik el. A hangszigetelés profi, annyi szent.thumbsup

From gallery of Subaru77
Twitter Facebook
4 Comments
Sun Jun 27, 2021 8:03 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
28 
 Thumb up
23.00
 tip
 Hide

Játékdíj belülről

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
Az idei év első harmada társasjátékozás szempontjából - bármennyire is meglepő - igencsak tartalmasra sikeredett. Nem csak azért, mert többet volt együtt a család (így többet is játszottunk) és még csak nem is azért, mert, ha kevesebb a barátokkal a játékalkalom (vagy egyáltalán nincs), a magamfajta egyszeri gémer: vásárlással pótolja a hiányzó élményeket, hanem mert idén az a megtiszteltetés ért, hogy beválasztottak a Magyar Társasjátékdíj négy tagú zsűrijébe, ami rengeteg játékalkalommal és egyben izgalmas beszélgetéssel járt együtt.

Díj, díjak, tengernyi díjcunami
Szeretett hobbink hazai "felfutása" és a közösségi média túlburjánzása, magával hozta a - szinte már követhetetlen - játékbejelentés-áradatot. Ennek folyománya, hogy nem csak a magyar kiadások terén robbant szét a bőségszaru, hanem rengeteg vlog, facebook-csoport, közös rendelés, adás-vételi csoport szerveződött, ami egyfelől kényeztetően jó hír mindenkinek, másfelől... másfelől viszont vannak árnyoldalai is. De most nem erről szeretnék írni

- De kedves Plenni! Akkor bökd már ki a lényeget!blush

Mai írásom szempontjából a lényeg, hogy fentieken túlmenően a díjak és különféle elismerések is ellepték a hazai piacot (nem véletlenül írom ezt a szót: piacot!). Persze itt nem csak díjakra, hanem mindenféle szavazásokra, összegzett listákra, ajánlókra, rangsorolásokra, csinnadratta toplistákra is gondolok. Nem feltétlen rossz ez, bár néha kilóg a marketing-pata és a reklámszarvak árnyéka is mintha kirajzolódna...

A folyamatok tulajdonképpen érthetőek: Az igények növekedése tömegtermeléshez vezet. A tömegtermelés túltermeléshez, ami árversenyhez (jelen esetben a célközönség eléréséért való versenyhez), ami pedig a színvonal romlását eredményezi; amit a legtöbben kattintásvadász marketinggel és életstílus-reklámmal, életérzést közvetítő megjelenéssel próbálnak helyettesíteni. Ez a célközönség szempontjából kettős hatással bír: a díjak, ajánlók értéke úgy általában véve devalválódik, de emellett - reménység szerint - megjelenhet a prémium minőség, amely megpróbálja megtalálni és kiszakítani a maga követőit és megpróbálja a maga útját járni. Nem pénzért, nem hírnévért, hanem hitért, elkötelezettségért. Nehéz a feladat, mert a szalagcímek és pár mondatos kommunikáció világát éljük. A színes-szagos mindig előrefurakszik. Így az a díj, ami két mondatnál többről szól könnyen elvérzik az online közösségi térben.
A közel 3 hónapnyi "munka" (bár ez olyan munka, mint cukrászdában főkóstolónak lenni) érlelte ki bennem azt a gondolatot, hogy minél felszínesebb a világ és minél inkább a felszínes tartalmakat díjazza, annál inkább kell ennek ellenállni és "nagybetűs" tartalmat létrehozni. A Magyar Társasjátékdíj - most így "belülről" megismerve - valami ilyen. Ezért szeretném a díjjal kapcsolatos élményeimet és gondolataimat megosztani.

A MATE játékdíjáról:
Az elsőként 2010-ben megítélt díjjal a Magyar Társasjátékos Egyesület (MATE) a családoknak szeretne - szakértői szemmel is - modern és elérhető társasjátékokat ajánlani. Olyanokat, amit nem csak a gyerekek, hanem szüleik is élvezhetnek. Olyanokat, amit nem csak kibontani jó, hanem a szabálya is könnyen érthető bárki számára. Olyanokat, amik nem csak egy hétvégén fognak előkerülni, hanem visszatérő vendégek lesznek a családok asztalán. Olyanokat, amik megnyitják az utat, hogy mind a szülök, mind a gyerekek ráérezzenek és rákapjanak a modern társasjátékozás - általunk már oly jól megismert - világára.

From gallery of Subaru77

Mitől más ez a díj, mint a többi:
Talán ez a legfontosabb kérdés.
Egyrészről vannak a szakmai díjak, mint ez a díj is vagy említhetnénk a leghíresebb "nagy-testvérét" a SdJ és még sorolhatnánk...
Egy ilyen díjnak kell legyen identitása, ars poeticája valamint egy alaposan kigondolt koncepciója (beleértve, hogy miről szól a díj, mik a vizsgálatának tárgyai, keretei...), amit egy elvégzett munkának is követnie kell. Emellett két fontos tényező van még: nagybetűs függetlenség és a potenciális célközönség elérése. Sok tényező ez valljuk be, de mind szükséges és az "elérést" leszámítva a Magyar Társasjátékdíj, mindegyikből jól vizsgázik.

Másrészt vannak a közösségi díjak, amik az adott közösség szórakoztatására vannak. Itt általában mindenki mondhatja amit ismer és kedvel vagy egy listából válogathat (mint Lajos Magyarország legkedveltebb listái vagy, mint azok, amiket a saját baráti körömmel szoktam évről-évre megszavaztatni), ezeket én kifejezetten szeretem, de céljuk valóban kimerül a szórakoztatásnál (ami persze egyáltalán nem negatívum!); nincs relevanciájuk, nem következik belőlük semmi sem.

Lássuk a részleteket, mi és hogyan történt a Magyar Társasjátékdíjnál:
1. A játékokat a kiadók nevezték be. Minden olyan játék jelölt lehetett, ami az előző évben magyar kiadásban megjelent.
A díj szervezői (bizottság) megpróbáltak mindent megtenni, hogy minél többen nevezzék is be a kiadott játékaikat. Persze minden évben van olyan kiadó, amely - valamely okból - nem áll kötélnek, így néhány játék sajnos nem került be a merítőhálóba.

2. A MATE által megválasztott zsűritagok, mi négyen elolvastunk minden egyes játékszabályt. Ez idén, ha jól számolom 112 volt. Erre egy szűk hónap állt rendelkezésünkre. Talán ez volt a legkeményebb rész számomra. Egy excelben jelöltük, ki hol tart és csak olvastunk, olvastunk... Volt játék, ahol Szekeres Feri vagy más vloggerek anyagait is segítségül hívtam (ezúton is örök hálám nekik), hogy jobban átlássam, miről is szól az adott játék.

3. Majd megtörtént az első összejövetel. Idén ez haladó nehézségi fokozatban (kézfertőtlenítést követően maszkban) zajlott le. Mindenki összeszedte a maga javaslatait, hogy mely játékokat tesztelné, s melyeket ejtené ki a vizsgálandó játékok sorából. Ez alapján persze voltak olyan játékok, amiket mind a négyen támogattunk, ezek automatikusan továbbjutottak és fordítva, tehát amiben senki nem érezte a "potenciált", azokkal a továbbiakban már nem foglalkoztunk. A köztes játékokat, amiket egy, kettő vagy három zsűritag érzett méltónak a tesztelésre - egy hosszadalmas, de annál izgalmasabb vitát követően - vagy továbbjuttattuk vagy kiejtettük. A végén már papírlapokra írtuk azon játékok neveit, amikkel "küzdöttünk", hogy jobban átlássuk, hogy is állunk. A végén 15 játék került beválogatásra. Mindez úgy, hogy addig csiszoltuk az álláspontjainkat, míg össze nem illeszkedtek. Vagy majdnem össze nem illeszkedtek. A díj odaítélésének ez az irányelve is kifejezetten tetszett, hogy törekedni kell a konszenzusra, a közös (!) vélemény kialakítására. Persze a szabályzatban mindenre van megoldás, de mégis ez az érvek mentén történő összecsiszolódás áthatja az egész folyamatot.

4. Elkezdődtek a "munkás" hétköznapok és néha hétvégék. Minden játékkal két alkalommal játszottunk, de volt olyan is, ami többször asztalra került. Emellett folyamatosan töprengtünk azon is, hogy lenne-e olyan játék, amely különdíjat érdemelne. Akadt pár kiszemelt, így ezekkel is játszottunk. A különdíjat olyan játék nyerheti el, amely kívül esik a játékdíj kiválasztásának alapelvein, de mégis kiemelendő az adott év "terméséből" valamilyen indok alapján. Az indoklás egyébként is fontos alapelv a játékdíj odaítélésénél. Mert nem arról van szó, hogy én vagy ő mit szeret vagy milyen stílusú játékokkal szokott játszani. Csak az számít, hogy a díj célkitűzésének mennyire felel meg a jelölt.

From gallery of Subaru77

5. Miután megvoltak a játéktesztelések (circa 40 parti ment le), összeültünk és 3,5 óra alatt megválasztottuk a fődíjas játékot és az ajánlottakat. Végül különdíjat nem adtunk ki.
3,5 óra?!wow Igen, 3,5 óra volt, ameddig érveltünk, beszéltünk, elemeztünk. Pedig már - értelemszerűen - a tesztelés során is sok szó esett a játékokról. Az volt a célunk, hogy olyan döntés szülessen, amely mellé minden zsűritag oda tud állni, amiről mind a négyen bátran kijelenthetjük, ezeket a játékokat jó szívvel ajánljuk a családoknak.
Nagy viták nem is azon voltak, hogy ez vagy az a játék miért kap díjat? Hanem azon, hogy melyik játék legyen kiemelve győztesként és mely remek családi játékok maradjanak le éppen az ajánlott játékok köréből (a szabályzat értelmében legfeljebb 3 játék kaphat ajánlást), így voltak olyan játékok, amiket kissé szomorúan engedtünk lecsúszni a "pulpitusról"...

6. Ezután még megfogalmaztunk minden díjazott játéknál néhány gondolatot, hogy miért találtuk alkalmasnak az ajánlásra, majd a sok heti játék után búcsút vettünk egymástól.

Érdekes élmény volt számomra megtapasztalni, más gémerek nézőpontjait. Jó volt együtt játszani Zolival, akivel van vagy 10 éve, hogy utoljára együtt játszottunk. Hát most bepótoltuk bőségesen Lenyűgözött az átfogó tudása a játékok terén. Csodáltam Pannit, aki talán pedagógusi vénájának is köszönhetően nagyon jól meg tudta fogalmazni a gondolatait és mindig tudott egy-egy új szempontot behozni a közös gondolkodásba. És nem utolsó sorban Erika, aki - nálunk - egy fél generációval fiatalabbként pont az "egy fél generációval fiatalabbak" friss és üde nézőpontját tudta képviselni, a magamfajta "öreg gémerekkel" szemben

Köszönet Zsoltinak és H-Algának a profizmusukért. Soha nem éreztünk pressziót vagy irányítottságot semmiben sem. Ez a díj tényleg 100%-ig független a hazai kiadóktól, a MATE-tól és úgy általában mindentől, ami befolyásolná a zsűritagokat (ott voltam, láttam, tapasztaltamthumbsup). Ritka az ilyen a mai világban.

Köszönet a játékosoknak és a kiadóknak, akik megteremtik a keresletet és a kínálatot.

...és köszönet a 12 éves gémer kislányomnak Lizusnak, aki mindig izgalommal várta a beszámolót, hogy mivel játszottunk aznap és hogy tetszett. Azért az ilyesmi nem kevés lelkesedést ad az embernek

Board Game: The Quest for El Dorado

Még egy gondolat: mi lett volna, ha az idei zsűri nem ebből a négy gémerből áll össze, hanem másik négyből? Vajon mennyire lett volna eltérő az eredmény? Úgy gondolom, nem lett volna nagyon más. Persze lehet nem az Eldorádó legendája nyer és az is lehet, sőt biztos, hogy egy vagy két másik játék kerül be a legjobb 4-be vagy 15-be. De biztos vagyok benne, hogy sok lenne az átfedés és hasonló kérdéseken vacillált volna az a másik négy ember is.

No de a lényeg. Az idei díjazottak:
Fődíjas: Eldorádó legendája
Ajánlott társasjátékok: Képérzék, Kitchen Rush, Vidámpark
Twitter Facebook
22 Comments
Fri Jun 4, 2021 10:27 am
Post Rolls
  • [+] Dice rolls
Recommend
17 
 Thumb up
5.00
 tip
 Hide

Facebook csoport-statisztikák

Tamás Fischer (Plenni)
Hungary
Budapest
flag msg tools
badge
Avatar
Microbadge: Statistics fanMicrobadge: Parent of Two GirlsMicrobadge: ChristianMicrobadge: Bibliophile - because books are meant to be enjoyed not readMicrobadge: Film Score fan
Nem áll szándékomban a féktelen-habzású mosóporral bekevert közösségi tér életét tovább pörgetni, de - facebookosan szólva - "ezt most mégis ideteszem"blush. Pusztán csak érdekesnek találom a trendeket.

Pár megjegyzés (jó)előre:
A TKCS a másik két csoporthoz képest még friss, ezért az ő növekedésük folyamatos lassulása várható.

Az is nyilvánvaló, hogy mindhárom csoportnak más a profilja, háttere, ebből kifolyólag más utat és létszámváltozást is jár be (és fog is bejárni). A MJ csoportba Zoli és Réka vlogja csatornázza be a követőit (egyébként meglepően gondozott az instagram fiókjuk is: tényleg inkább a fotókon van a hangsúly és nem pusztán a facebookos tartalom másolásán - jó tudom ez üzlet (is)).

A Társasjáték csoport elévülhetetlen érdeme, hogy mindkét másik hazai nagy csoport, ebből a "csecsből" szívta fel magát, hogy talpra állva kirepülhessen. A MJ a vlogját indította be innen és már jó ideje képes önálló követők bevonzására. A TKCS pedig a gémerek gyűjtő-csoportja, ahová az elkötelezettebb "hobbisták" csatlakoznak csak. Ez az oldal meggyőződésem, hogy jelenleg(!) pusztán csak részhalmaza a nagy Társasjáték csoportnak (természetesen ezt nem gondolom negatívumnak). Persze lehet vannak elkötelezett rajongói a csoportot alapító vlogoknak, akik nincsenek fenn a Társasjáték csoportban. Ki tudja?

A két társasjátékos mémoldal tagsága lassan növekszik: Board Game TrollZ: 555, a halódó TrollTársas-é 708. Érdekes, hogy a BGT miért nem tudott gyorsabban növekedni, holott van olyan színvonalas, mint a rövid életű TT.

Érdekes a nagyobb hazai boltok statisztikája is (persze itt azért az eltérő profilok is bekavarnak): Reflexshop: 48.000, Piatnik: 28.000, Gémklub: 10.000, Szellemlovas: 9.700, MetaGame: 5.400, Vagabund: 5.400, Compaya: 2.800, Gamewiz: 2.300, Játékmester: 1.200, A-Games: 1.000

További résztvevői a szegmensnek: Magyar Társasjátékokért Fordítás Projekt: 2.400, Magyar Társasjátékos Egyesület: 1.700. És persze lehetne sorolni a kiadókat, kisebb-nagyobb boltokat, cserebere oldalakat (elnézést, ha szivacsos memóriám miatt kimaradt pár fontosabb szereplő).

Nos, akkor, lássuk a három legnagyobb magyar facebookos társasjátékos platform taglétszámát és változásait az elmúlt pár hónapban:

From gallery of Subaru77


Azért, ha van gondolatotok, meglátásotok, kíváncsian várom...
Twitter Facebook
13 Comments
Wed May 26, 2021 5:08 pm
Post Rolls
  • [+] Dice rolls

1 , 2 , 3 , 4 , 5  Next »  [13]

Subscribe

Categories